Nézettség

2013. augusztus 14., szerda

71. rész: Kezdődik a nyár

Itt az új rész. Kicsit hosszúra sikeredett.:) Remélem megelégszetek vele. Írjatok komikat. Nemsokára hozom a következő részt. xoxo

Reggel kipattant a szemem. Gyorsan összepakoltam a bőröndömet. Anyu bejött segíteni, hogy mindent eltegyek. Nem sokat leszek itthon a nyáron. Egyrészről örülök, de egy részem nagyon szomorú, hogy nem sokat lehetek a szüleimmel.
-Minden meg van?- nyit be az ajtón apu.
-Igen- majd a kezébe nyomok két bőröndöt, hogy viheti le a kocsihoz. Anyu és én is egy-egy táskával megyünk utána.
-Úgy érzem magam,mint amikor szeptemberben cuccoltam Pestre. Talán még több cucc van most nálam- nevetem. A kapuban már Gergő várakozik. Apa dob el minket Tomiékhoz.
-Csak úgy kérdezem. Hány évre készülsz?- vonja fel féloldalasan a szemöldökét Gergő.
-Minimum tíz- mosolygok. Bepakolunk a kocsiba, majd elköszönök anyutól,és már indulunk is. Tomék házának udvara tele van diákkal. Léna épp Napóleont kergeti, Tomi meg röhög.
-Te, hogy-hogy nem hozod Lexet?- kérdezem.
-Mert már itt van- mutat Marci irányába az ablakon keresztül. Marcit éppen Lex rángatja a pórázon. Nem Marci Lexet.. Áá dehogy, fordítva. Szóval kutyás nyarunk lesz.
Kiszállunk a kocsiból. Kipakoljuk a bőröndöket, gyors puszi apának, majd csatlakozunk a többiekhez. Lex ahogy észrevesz rohanni kezd felém. Marci meg utána. Ezt a képet megérte látni.
-Szia Lex- guggolok le hozzá, hogy megsimogassam.
-Megjött nagybátyám. Hogy lesz a menetel? Ki kivel jön? – lép hozzánk Léna. Gyorsan összedugjuk a fejünket és megszületik a kocsi elosztás.  Tomi anyuja kocsijával megy: Tomi, Léna, Marci és Kitti. Léna apujával: Levi, Ben, Máté és Regi. És az utolsó kocsiban Gergő én és a két kutyus. Mi jártunk a legjobban, mivel nem kell nyomorognunk. Ha. Az út hosszú volt.  Főleg két kutyával. Lexel annyira nem is volt gond. Sokkal inkább Napóleonnal.
-Napóleon ül! Maradj nyugton- kiabálom. Gergő csak nevet.- Ne nevess! Szétrágta a pólómat.
-Szerintem így jobban illik hozzád- mosolyog. Mire végre odaértünk, a pólóm már felismerhetetlen állapotban volt.
-Léna neveld meg a kutyádat mielőtt bárhova is elhozod- mondom neki. A ruhám láttán az egész társaság felnevet. A szülők adnak még pár tanácsot, meg blablát mire elhajtanak. Elfoglaljuk a házat.
-Az emeleten négy szoba van. Lent kettő, plusz egy kanapé.- mondja Tomi. Mindenki felfut és elfoglalja a szobáját. Egy üres szoba maradt. Egy nagy franciaágy volt a közepén.
-Azt hiszem muszáj lesz egy ágyban aludnunk- mosolyog Gergő majd ledobja a cuccokat a földre.
-Vagy- tartom fel az ujjam- leszel olyan lovagias és a földön alszol- mosolygok.
-Kizárt- nevet fel. Hát jó.
-Megyünk a partra gyertek- jön be az ajtón Kitti.
-oké. Csak felveszem a fürdőruhám-közlöm Kittivel. Ő hátat fordít és tovább megy. Matatok a táskámba, hogy elővegyem a fürdőruhám. Rádobom az ágyra, majd észreveszem,hogy Gergő engem néz mosolyogva.
-Estleg ha kimennél..-mondom.
-Az enyém is a szoba. Jogom van itt lenni- nevet.
-Oké. De legalább fordulj el- utasítom. Gergő megfordul az ágyon. – Ne less! – gyorsan átkapom a ruhámat.- oké kész vagyok.
-Gyors voltál- mosolyog. Felkapok egy törölközőt majd lemegyek a nappaliba, ahol a többiek márvártak.
-Na akkor induljunk- pattan fel Marci,majd egyszerre tömörülünk ki a házból. A part közel volt, és még egy jó pont, hogy magán rész, így nem volt rajtunk kívül senki. Leterítettem a törölközöm majd ráfeküdtem, azzal a céllal, hogy napozok.
-Eltakarod a napot- mondom Gergőnek aki felettem állt.
-Minek napozol?
-Mert miért ne?- vágok vissza. Hirtelen lehajol, majd felkap a hátára.
-Tegyél leeeee!!- kiabálom és ütögetem a hátát. A többiek füttyögnek és azt kiabálják, hogy dobjon be a vízbe. Na azt már nem.
-Három, kettő, egy- és bumm. Prüszkölve jövök fel a vízfelszínére.
-Kösz- mondom majd hátra csapom a hajam.
-Vízi bombaaaa- üvölti Marci majd egy hatalmas bombát ugor. A többiek is követik a példáját.
-Kakasozzunk- veti fel ötletként Levi.
-Gyere Elz a nyakamba - húz maga elé Gergő. Lebukik a víz alá, majd beleülök a nyakába. Mikor fent vagyok, felemelkedik.
 -Ellenfél? – kérdezi. A magasba  Léna lesz velem szemben. Összemosolygunk, majd elkezdjük egymást taszigálni.
-Rántsd már le – kiálltja Gergő.
-Próbálom de nem megy- erősködöm.Erősen megrántom Léna karját majd elveszti egyensúlyát és a vízben landol.
-Húhúú.- éljeneznek a többiek.
-Na majd mi elbánunk veletek- mondja Regi és  Máté nyakában terem. Nem egyszerű feladat lerángatni.
-Ááá- kiáltom, és a vízbe csapódom. Gergő felbukkan a víz alól majd lefröcsköl. A többiek is beszálltak. Egész jól elvoltunk.
-Ideje menni. Éhen halok- mondja Levi. Mindenki egyetért. Kifelé odamegyek Levihez és megkérdezem, hogy Anett mikor csatlakozik hozzánk.
-Holnap után. Előbb nem tud jönni, mivel a szüleivel van programja - válaszolja. Mikor megtörölközünk, visszamegyünk a házhoz, ahol a két kutya már türelmetlenül vár minket. Gyorsan felfutok,hogy Gergő érkezése előtt át tudjak öltözni. Mikor végzek lesietek.
-Hova megyünk kajálni?-kérdem Tomitól, mert ő ismeri a helyet.
-Itt van a sarkon egy jó étterem. Már foglaltam helyet is, hogy mindenképpen elférjünk-mondja . Mikor mindenki átöltözött el is indulunk. Mikor odaérünk, leülünk a helyünkre, majd rendelünk is.
 -Hat sör, és négy kóla- mondja Marci a pincér csajnak. Mikor kihozzák az üdítőket, a kaját is mondjuk. Pizza természetesen. Gergő szemben ül velem és kortyol egyet a sörébe. Fél oldalas mosolyra húzza a száját miközben a kólámba én is belekortyolok.
Nem rajongok a sörér, bár a citromos a kedvenceim közé tartozik. Megérkezik a pizza.
-Valaki csereszelet? – kérdi Kitti és egy magyaros pizza szeletet mutat körbe. A fiúk lecsapnak rá. Én a tejfölös pizzámat majszolom. Négy szelet után már mozogni is alig bírok.  
-Oké feladom. Nem bírom megenni. Kéri valaki?- ajánlom fel a két megmaradt szeletem.
-Dobd- emeli meg a kezét Ben. Furcsán nézek.
-Hogy bírsz ennyit enni?- kérdem, mert már a sajátját befalta és Marci pizzájából is evett. Odaadom neki a két megmaradt szeletet, majd nagyot kortyolok a kólámból. Mikor mindenki végzett, kifizettük a számlát, majd visszaindultunk. Felmegyek a szobába, majd elfoglalom a szobához tartozó fürdőt. Kimosom az iszapot a hajamból, majd ázok egy kicsit. Kimászok a kádból és magamra tekerem a törölközőt. Kifésülöm a hajam, majd gyorsan megszárítom. Felveszem a pizsim, majd fogat mosok. Kimegyek a fürdőből, hogy Gergő is elvégezhesse a dolgát.
-Már azt hittem ki sem jössz-gúnyolódik. Szó nélkül kikerülöm. Bezárja a fürdőajtót. Én lehuppanok az ágyra majd a telefonomat nyomkodom, nézve nem e jött hívás. De semmi. Tegnap este hívtam Rolit, de a mamája vette fel. Azt mondta átadja az üzenetem,d e nem hívott. Felnyitom a laptop fedelét majd gyorsan belépek az e-mailemre, de ott se semmi. Ledobom magam mellé, majd a plafont bámulom. Hirtelen felpattanok mert a nyakláncom, nincs rajtam. Megfeledkezem éppen, hogy hol vagyok és hirtelen berontok a fürdőbe. Gergő a mosdó előtt áll egy száll törölközőben. ó atyám. Gergő felnéz,majd hátrafordul. Én elkezdek hebegni.
-Cs-csak a a a nyakláncomat itt felejtettem. – gyorsan felveszem a nyákláncom, majd kiviharzom. Jézusom. Felteszem a nyakláncom, majd leülök az ágyra. Gergő pár percelkésőbb kijön.
-Ez szokásod, hogy rátörsz mindenkire a fürdőben- mosolyog. Tök zavart képet vágok. Hirtelen rezegni kezd a mobilom. Felkapom. Roli.
-Szia- mosolygok. Gergő hátra búrul az ágyon
-Hali- mondja a vonal másik végén Roli.
-Hívtalak, de mamád vette fel.
-Tudom.
-És mi van veled?
-Nem sok. Meg vagyok. Nem megyek nyáron haza- mondja
-De..de azt mondtad,hogy hazajössz és meglátogatsz és –nem bírom tovább elkezdek sírni.
-Ez így alakult. Bocs le kell tennem. Szia- és kinyomta. A könnyeim csak úgy potyognak. Gergő magához von és megölel.

-Csssss- csitit. Majd egy puszit nyom a homlokomra. Nem tudom mi történt Rolival, de nem önmaga. Gergő karjaiban kicsit megnyugszom, majd elalszok.

    

70. rész: Madrid

A mostani rész nagyon rövid. Egy betekintést írtam Roli szemszögéből. MA hozom a rendes részt is estefelé.:) xoxo


*Roli szemszöge*

Hasogat a fejem. Nem nagyon emlékszem mi történt tegnap este. Csak halvány emlékfoszlányok rémlenek. Kivánszorgok a konyhába. Nem otthon vagyok, az rögtön leesik. Jony háza ez. Rémlik valami, hogy velük buliztam az éjjel. Megkeresem a holmimat majd felöltözök. Rendesen eláztam az éjjel. Előkotrom a kocsi kulcsot, majd elhagyom a házat. Jól jönne egy fejfájás csillapító, mert olyan érzésem van mintha ütőkkel vernék a fejemet. Kihajtok az útra, majd egyenesen a házunk felé veszem az irányt. Leparkolok a feljárón, majd mielőtt kiszállok, veszek egy pillantást a tükörre. Borzalmasan festek.
Halkan felosonok szobámba, majd magamra zárom az ajtót. Levetem magam az ágyra és kidőlök.
Kopogásra ébredek.
-Hagyatok már aludni! – kiabálom, majd a fejemre húzom a párnát.
-Fiam, kellj fel. Eleget aludtál. Már dél is elmúlt.- szól a hang az ajtó mögül. Nagy nehezen feltápászkodom, majd kiviharzom a fürdőszobába.  Jó sokáig állok a zuhany alatt. Mikor végeztem a gyógyszeres szekrényben matatok,hogy találjak valami fájdalom csillapítót ebben az istenverte házban. Mikor megtalálom végre, felöltözök majd lecsörtetek a nappaliba.
-Cső- dobom le magam a díványra. Rohadtul nincs kedvem jó pofizni.
-Kerestek telefonon- szól nagyi.- unott képpel nézek rá, várva, hogy kinyögjön valamit. – Elza volt. Azt mondta, ha van időd hívd fel.

-Nincs- azzal a konyhába veszem az irányt. Bekapok pár falatot, majd dobok egy sms-t Susinak. Nem érdekel Elz nyávogása, hogy miért nem jelentkezem. Meg Blabala...Tovább léptem a régi kapcsolatokon. Jobban tenné ha ezt ő is felfogná,,,,,

2013. augusztus 12., hétfő

69. rész: Hónapokkal később

Sziasztok! Köszönöm a türelmet. Nem lett hosszú rész, de ígérem a következő hosszabb lesz. Köszönöm a sok kommentet az eddigi részekhez. Nem hiszem, hogy sokan ezeket a fordulatokat vártátok, de kíváncsi vagyok. Hosszabb véleményeket kérnék. Jó olvasást. xoxo
                                                                  ******


Hát ez a nap is eljött. Vége tért a kilencedik osztály. Kezdődik a nyár. A lazulás, a pihenés, és rengeteg nyári kaland és élmény. Mivel a suli két hetes nyári tábort szervez, melyre mindenkinek kötelezően kell részt vennie, így nem kell nagyon hiányolnunk egymást a nyáron sem. Két hét a Balaton parton rengeteg kalanddal vár minket egy hét múlva. A bizonyítványom a szokásos négyes átlagot érte el, ami nekem tökéletesen megfelel. Gergő hamar beilleszkedett közénk. Mindenhova jön velünk, benne van a hülyülésekben is, és sikerült nagyon jó kapcsolatot kialakítanunk. Hozzám áll a legközelebb.
Roli.. Hüm Roli. Hát az igazság az  hogy az utóbbi időben nem nagyon kommunikáltunk. Persze nem miattam. Teljesen megváltozott. Más ember lett. A közösségi oldalát meg- meg lesem néha, de olyankor elgondolkozom, hogy „Ő tényleg a barátom volt?”  Madrid nem vált az előnyére. Semmilyen szempontból sem. Rengeteg bulis képek kerültek fel, amiket inkább elrejteni kellenem nem pedig a világ elé tárni. Minden második képen alkoholos befolyásoltságban, mindig más lány társaságában pózolt. Az utolsó e-mailt körülbelül egy hónapja kaptam tőle. Megírta, hogy imádja az új életét. Új barátnője van. Vagyis akkor volt még. A legjobban Tomi viseli ezt nehezen. Legjobb barátja végleg elveszett.
-Elz gyere már! Nem várunk rád örökké. - ordított fel az emeletre Gergő.
-Jövök már- szaladtam le a lépcsőn.
-Acca’ ide – nyúlt a gitáromért. A kezébe adtam, majd együtt siettünk. Kilenckor a helyi bárban léptünk fel. Szerencsénkre nem volt messze. Egy villamos megállóra volt a hely. A többiek már ott türelmetlenkedtek. Megkaptam a lecseszést is.
-Ezért nem kellenek lányok a bandába- morog Levi. Megszólalását egy tarkón csapással díjaztam.
-Na te csak maradj csöndben. Minden szembe jövő csajt megbámulsz, majd megállsz és próbálod elkérni a számukat- cukkolja Marci. Ők ketten elkezdtek vitatkozni.
-Oké. Ideje lenne bemenni és felkészülni – szóltam közbe. Bementünk, majd előszedtük a hangszereket. Főpróba, majd kezdődött is a koncert. Rengeteg ember a suliból és sok más ember innen – onnan. Nagy sikerünk volt. Talán most kezdtünk igazi együttesé válni. Túlléptünk az iskolai fellépéseken. Már csak saját számokra van szükségünk.
-Köszönjük emberek. Mi voltunk a SPARKS. A közösségin megtaláltok minket. Sziasztok- köszönünk el. Nagy taps, majd leviharzunk a színpadról.

-Na akkor benne vagytok?- kérdi hirtelen Tomi. Felvetült egyik nap,hogy tábor előtt már le kéne menni a Balcsira. Tomiéknak van egy nyaralójuk Siófokon. A tábor is pont ott lesz, úgyhogy ez csak jó lehet.
-Engem elengedtek- mondom. A többiek szülei is mind belementek.
-Ú vihetem Napóleont?- forog körbe Léna. Napóleon a tacskója. Születésnapjára kapta.
-Jah, de te sétáltatod, meg eteted. Ha behugyozik te takarítasz- köti le a szabályokat Tomi. Léna egy puszit nyom Tomi szájára, majd boldogan fecseg tovább.
-Mikor indulunk?- rágcsál egy ropit Gergő. Marci kiszórja a maradékot a kezéből – Barom.- a mutatványt nagy röhögéssel díjazzuk.
-Három kocsival megyünk holnap egykor. Léna faterja, anyám és Léna nagybátyja visz minket. Nálunk van a gyülekező. Aki késik, itthon marad –röhög Tomi. Megbeszéljük a további infókat, majd tizenegy felé hazaindulok. Gergő kíséretében természetesen. Nem engedné, hogy egyedül mászkáljak ilyenkor.
-Tudsz valamit róla?- kérdezi hirtelen, én meg majdnem eltaknyoltam egy kőben, olyan hírtelen jött.
-Nem. Nem tudok róla semmit- mondom, mikor sikerült két lábon megállnom. Gergő furcsán nézeget. Valamit el akar titkolni előlem. De mit?. Kiszedem belőle.
-Tudsz valamit, amit én nem?- kérdezem mikor befordulunk az utcánkba. Gergő nem néz rám, nem mond semmit.- Beszéltél vele – ez olyan egyértelmű volt, mint, hogy ott sétál mellettem. Bólintott. Nagy levegőt vettem, majd próbáltam úgy tenni, mintha egy cseppet sem érdekelne.
-Annyit mondott, hogy elvan és nem biztos, hogy haza jön a nyárra- bumm a másik oldalamra is egy pofon. Megérkeztünk. Gyorsan elköszönök Gergőtől, majd besietek. Felfutok a lépcsőn, majd erősen becsapom magam mögött az ajtót. Megállok a tükröm előtt. Tele képpel. Rengetegen Rolival vagyok. Egy határozott mozdulattal letépem az mindet amin szerepel. Belehajítom a kukába. Még mindig nem sírok. Eltervezem, hogy nem is fogok. Lefekszem aludni. A zenelejátszót bekapcsolom, majd a fülest a fülemre helyezem. Zene be, világ ki.