Az idő nem áll meg. még ha nagyon rákoncentrálsz sem. Van ami eljön, s van ami el is múlik. Bárhogy akartam, a búcsút sehogy sem tudtam elkerülni. A napokban rengetegszer gondolkoztam azon, hogy hogyan lenne könnyebb. Szó nélkül elengedni? Vagy könnyes búcsúval elválni? Netán magamhoz kötve, nem engedni? Számtalan variáció és lehetőség. De egyik sem a tökéletes megoldás. Ha lehetne kívánságom, biztosan az lenne, hogy itt maradjon. De nincs. A legjobb barátok is egyszer elmennek mellőlünk és egyedül hagynak. Minden búcsú nehéz. Csak rajtunk múlik, milyenné tesszük. Megkönnyítjük vagy épp az ellenkezője.
Roli holnap hajnalban indul. Ma van az utolsó ehetőségünk, hogy együtt töltsük ezt a kevés, nagyon kevés időt. Anett tegnap este utazott haza, most már mint párkapcsolatban élő fiatal. Aminek én nagyon örülök. Tíz órára mentem koleszba, hogy bepakoljak. Mindjárt kezdődik a suli, vége a szünetnek.Apa átdobott kocsival. Az úton be nem állt a szája. Minden hülyeséget összehordott.
Volt olyan pillanat amikor nem sok tartott vissza, hogy ki ne ugorjak a kocsiból. De szerencsére maradtam. A nem olyan hosszú úton, bár nekem egy életnek tűnt, sikerült épségben odaérnünk a koleszba. Elköszöntem aputól, majd a csomagokkal együtt, felmásztam az emeletre. Léna írt, hogy ő csak holnap este jön. Addig egyedül vagyok. Felértem a lépcsőn majd előbányásztam a kulcsom és bementem. Hosszú volt a szünet. A szoba úgy volt ahogy hagytam. Poszterekkel, képekkel. Bepakoltam a szekrénybe a ruháimat, majd megnéztem a telefonomat. SMS-em érkezett. Megnyitottam. Roli írta, hogy negyed egyre itt van, menjek le és öltözzek melegen. Visszaírtam majd, folytattam a pakolást. Letettem mindent a szokásos helyére. Aztán elkezdtem készülődni. Felvettem egy kapucnis pulcsit, csőfarmerrel, bakancs, bélelt kabát, sapka sál és kesztyű. Lementem a lépcsőn. Köszöntem vagy húsz embernek míg leértem. Roli a falnak dőlve támaszkodott. Hát ez sem lesz már holnaptól.
-Szia- öleltem meg mikor odaértem. Mélyen beszippantottam az illatát.
-Szia- suttogta. Hatalmas csomó nőtt a torkomba. Nehéz volt a levegő vétel is. De nem kenődhetek el ennyire, majd csak ha elmegy. Addig míg itt van olyan leszek mint eddig. Hülyülünk meg a szokásos. Jól érezzük magunkat.
-Na és mi lesz a program?- érdeklődtem.
-Szánkózás-húzta óvatos mosolyra a száját. Én rögtön ugrálni kezdtem örömömben. Előhúzott egy szánkót a háta mögül majd elindultunk. Egy hatalmas dombhoz értünk. Felgyalogoltunk a tetejére.
-Na ülj előre- utasított. Ráültem a szánkóra, majd Roli mögém ült és egy határozott lökéssel elindultunk lefelé. Eszméletlen jó volt. Amikor leértünk gyorsan visszafutottunk, majd újra és újra.
Mentünk úgy , hogy én ültem hátra Roli meg előre, de abból hatalmas borulás lett. Rengeteget nevettünk. Hógolyóztunk meg megfürdettük egymást a hóba. Élveztem ezt a programot. Ezerszer jobb volt mintha egy étteremben könnyes szemekkel bámulnánk egymásra. Ehelyett rengeteget nevettünk és szórakoztunk. Az idő nagyon hamar elrepült. Bementünk egy gyors kajáldába és ettünk. Volt pillanat amikor el is felejtettem, hogy ez a búcsúnk. Olyan érzésem volt, mintha egy hétvégén csak úgy spontán lementünk volna egyet szórakozni.
-Milyen lesz a suli?- érdeklődtem. Kicsit szomorúan, de próbáltam leplezni.
-Sikerült egy angol nyelvű suliba felvenniük- mondta. Elkezdtünk beszélni a suliról, házról meg Madridról. Néha poénkodtunk, másszor meg komolyan beszélgettünk. Roli már nem koleszos így nem tudunk tovább maradni. Elkísért a koleszig. Majd megállt a bejárat előtt. Tudtam most jön a búcsú. Nagy levegőt vettem, próbáltam visszatartani a könnyeimet. Roli a szemembe nézett. Én törtem meg a csendet elsőként.
-Írj minél többször. Beszámolót kérek mindenről. Ne feledkezz meg rólam. Örökre barátok maradunk, ezt ne feledd.- szipogtam. Roli nem szólt csak magához húzott és nagyon erősen magához szorított. Így voltunk hosszú percekig. Majd Roli megszólalt.
-Soha nem felejtelek el. Szeretlek. És barátok maradunk örökre.- suttogta a fülembe. Majd elengedett. Még néztük egymást, majd mennie kellett. Hirtelen olyan magány telepedett rám amit nem tudok sehogy sem leírni. Láttam a távolodó alakját.Majd mikor végleg eltűnt felmentem a szobámba. Még le sem ültem egy SMS-em érkezett. Megnyitottam és olvastam.
Hiányzol! Xxx" Bele kell törődnöm, hogy elment. Nehéz lesz. A továbbiakban nem volt kedvem semmihez. Levágtam magam az ágyra majd bekapcsoltam egy filmet. Valami béna vígjáték. Nem nagyon kötött le. Este lefürödtem majd korán le is feküdtem aludni.
*Roli szemszöge*
Ránéztem az órámra. Fél négy. Elindultam felfele a lépcsőn, majd Elz ajtaja előtt megtorpantam. Reménykedtem, hogy nyitva legyen. Megfogtam a kilincset majd lenyomtam. Nyitva volt. Halkan becsuktam magam mögött az ajtót, majd körbenéztem. Elz aludt.
Odamentem az ágyához, majd leültem az ágya szélére. Néztem ahogy alszik. Mint mindig gyönyörű volt. Ott ültem és csak néztem, hirtelen kipattant a szeme.Kicsit hátrébb mentem.
-Jézusom. Roli te mit keresel itt?- döbbent le teljesen. Én csak mosolyogtam.
-Egy óra múlva indul a repülőm- mondtam. Elz arca meggyötört lett. Odaült mellém, majd beszélgettünk. Mondtam, hogy még látnom kellett. Ő csak bólogatott. Végig beszéltük az időt. Az órám csipogni kezdett. Idő volt. Elz is tudta. Megpusziltam a homlokát, majd Felálltam.
Ránéztem az arcára. Potyogtak a könnyei.
-Nemsokára találkozunk- majd kimentem. Lefutottam a lépcsőn, majd beszálltam a . kocsiba. Még hátranéztem utoljára az iskolára és a koleszre. Az emlékek csak úgy záporoztak. Magam mögött hagytam mindent. A barátaimat, a sulit és a szobában lévő Elzt.
FOLYT.KÖV
Az év utolsó napja. Bár mindenki szeret bulizni és a szilveszter az egyik legnagyobb alkalom erre, most még is azt akartam ne jöjjön el ez a nap. De mint mindig most sem állt meg az idő. Bár nagyon szerettem volna.
Reggel korán keltem. Anett még aludt. Bekapcsoltam a gépem, majd felültem az ablakba. Ez a helyet szeretem az új szobámban a legjobban. Az ablak úgy van kialakítva, hogy lelehessen ülni. Mint a filmekben. Kényelmes. Imádom. Felmentem a közösségire. Mindenki elárasztotta Roli üzenőfalát. "Hiányozni fogsz" Ne hagyj itt" Írj majd" és rengeteg sablonos poszt. Betöltődött az MSN. Végig futottam a neveket. Egy ember volt fent. Rá is ment majd írtam.
Elz üzenete: Szia. Nem tudsz aludni?
Rögtön jött is a válasz.
Roli üzenete: Nem. Már pakolok. És te, hogy hogy fent vagy?
Elz üzenete: Nem tudtam aludni.....
Roli üzenete: Bulizunk ma este egy jót :)
Elz üzenete: Héj...
Roli üzenete: He?
Elz üzenete: Hiányozni fogsz...:(
Roli üzenete: Te is!!!
Elz üzenete: Remélem nem felejtesz el hamar.:D
Roli üzenete: Téged? Ha akarnálak se tudnálak :)
Elz üzenete: Na azért :)
Roli üzenete: Most lépnem kell. Este találkozunk..
Elz üzenete: Oké..
Roli kijelentkezett.
Lehajtottam a laptopom fedelét, majd félreraktam. Pár percig gondolkoztam, majd elindultam lefelé. Anyu a konyhában volt, és a reggeli kávéját itta.
-Jó reggelt kicsim. Hogy hogy ilyen korán fent vagy?- nyomott egy puszit a homlokomra. Kihúztam a mellette lévő széket, majd leültem. Megfogtam a csészémet és öntöttem kávét.
-Nem tudtam aludni- mondtam, majd a forrócsészét leraktam a pultra. Nem akartam nagyon beszélgetni, és anya ezt tolerálta. Nem kérdezett semmit Roliról, az utazásáról, semmi olyat amiről tudja, hogy fájó még csak belegondolni is.
-Hol is lesz ez a hatalmas szilveszteri buli?- érdeklődött anya.
-A próbatermünkben. Tudod a raktár. Az elég nagy és sokan elférünk.- ittam bele a kávéba. Anya még pár mondatban elmondta, hogy ne igyak, maximum egy koccintás éjfélkor, de semmi több. Hogy vigyázzak Anettra és viselkedjek normálisan. Mikor anya befejezte, felmentem a szobámba. Anett éppen ébredezett.
-Hogy aludtál?-érdeklődtem.
-Áá nagyon jól- mondta, majd felállt az ágyra és ugrálni kezdett. Rögtön csatlakoztam hozzá. Mi már csak ilyen ugrálósak vagyunk. Visítoztunk egy sort, hogy ma este mekkora koncertet adunk és mekkora buli lesz. Anettnek ez nagy dolog. Nem igen volt még ilyen buliba. Sőt nem igazán jár el mostanában, hogy én már nem lakok ott sehova. Amikor kellőképpen kiugráltuk magunkat, megbeszéltük ki mit vesz fel. Az enyém egyszerű volt, mivel a bandának van pólója és egy stílusa, így nem sokat kell azon gondolkoznom. Persze Anett már más tészta. Teljes átalakítás. Ruha smink és frizura. Anya felszólt, hogy kész a reggeli menjünk le. Tinilányos nevetéssel indultunk le a lépcsőn. Apu kicsit megijedt a kora reggeli pörgésünktől, de betudta annak,hogy kamaszok vagyunk, nekik ezt nem kell megérteni. Mivel rengeteg időnk volt még, mondtam Anettnak, hogy menjünk el korcsolyázni. Persze rögtön belement. Imádunk korcsolyázni. Felöltöztünk, majd megkerestem a korcsolyámat. Anett nem hozta el az övét, így neki kölcsönözni kell. Amikor mindennel megvoltunk, indultunk is. Anyáéknak gyorsan vázoltam a helyzetet és el is mentünk. Igaz futottunk, hogy elérjük a villamost. A mínusz hét fokban, rettentő jól esett. Aha. Nem. Mikor megérkeztünk a korcsolya pályára, Anett csak ámuldozott. Sokan voltak, de nem annyira. Béreltünk korit, majd felvettük és már mentünk is. Nagyon jó érzés volt. Hangulatos zene ment, így még jobb volt. Anettel az ismerős számokat énekeltünk, miközben körbe körbe mentünk. Kikapcsolódásnak tökéletes volt. A legjobb, hogy egyszer sem estem el. Hurrá. Az idő hamar el ment. Így gyorsan hazasiettünk, majd el is kezdtünk készülődni. Anett már nagyon izgult.
-Szerinted egyenes vagy göndör?- kérdezte a hajsütőt és a hajvasalót fogva.
-Göndör- mutattam a hajsütőre. Anett bólintott majd el is kezdte a haját csinálni. Én gyorsan kivasaltam és elővettem a ruhámat. Szakadt farmer, együttes póló, rengeteg karkötő, enyhe szemfesték és bakancs. Én kész is lettem. Anett szolid de nagyon csinos sminket kapott, egy nagyon menő szerkót. Nagyon dögös lett. Anyu mondta, hogy el visz minket kocsival, hogy ne kelljen a zsúfolt villamoson nyomorognunk. Bepattantunk a kocsiba, majd elindultunk. Nagyon izgatottak voltunk. Anya mondta, hogy egyedül semmiképpen ne induljunk haza. Egy fiú legalább kísérjen el minket. Egész úton magyarázott, mi meg csak bólogattunk. Mikor végre megjöttünk, gyorsan elköszöntünk anyától, majd egy gyors boldog újévvel el is ment. A többiek már mind ott voltak. Felmentem gyorsan próbálni. Ez lesz Gergő első koncertje. Nem láttam rajta, hogy izgul. Amúgy Roli is fellép ma, velünk együtt. Juhu. Hangpróba és minden más, majd elkezdtek gyűlni az emberek.
-Remélem elférünk ennyien- ráncolta a szemöldökét Gergő. Én belevágtam a vállába egyet biztatásként , majd elkezdtük a bulit.
-Hahó emberek! Indulhat a buli?- üvöltötte Roli. A közönség csak úgy üvöltött. Belekezdtünk az első számba. Egy Pink szám át hangszerelve és turbózva. Mindenki nagyon jól szórakozott. Két szám közt beleszólt a mikrofonba Gergő.
-A következő számot, Rolinak küldenénk, aki sajnos lelép és itt hagy minket- vágta hátba Rolit. A közönség ajjmározott egyet, majd folytattuk a koncertet. Roli egyszer csak elkérte a gitáromat. Odaadtam neki..
És elkezdett énekelni. A számot nekünk küldte. Én a sírás szélén álltam. Nagyon jó volt. Majd a szám végével mindenki megölelte (csak mi akik a banda tagjai voltunk)Majd folytattuk a zenélést. Imádom a színpadot.
Az utolsó szám után meghajoltunk, majd minket váltottak az ideiglenes DJ-k. Ben és Levi. Ők adták a zenét az este folyamán. Megkerestem Anettet majd elkezdtünk tombolni. A társaságunk csatlakozott hozzánk. Táncoltunk ordibáltunk és nagyon jól szórakoztunk.
-1 perc és éjfél.!! Új év kezdődik!- kiáltotta a mikrofonba Ben. A tömeg őrjöngött. Leviék is csatlakoztak hozzánk. Együtt kezdtük el a visszaszámlálást.
-Tíz- kiáltotta a tömeg.
-Kilenc- ordította Marci.
-Nyolc
-Hét
-Hat-
-Öt
-Négy
-Három- néztem a többiekre.
-Kettő- ordítottuk ahogy bírtuk.
-Egy- kiáltotta a fülembe Roli.
-B.Ú.É.K- és rengeteg trombita hangzott fel, majd konfettit szórtak. Kifutottunk, hogy lássuk a tűzijátékot. Épp Anett nyakába akartam ugorni, mikor láttam, hogy Levivel csókolózik. Éljen. Mosolyogva hagytam őket, majd a többiekhez mentem.
-Boldog új évet-öleltem meg Rolit. Koccintottunk, majd folytatódott a buli. Rengeteget táncoltam. Nagyon jól éreztem magam. Hajnali ötkor vánszorogtunk haza. Roli és Levi hazakísért minket. Hazaérve egyből bezuhantunk az ágyba. Majd ha kipihentük magunkat megbeszéljük az estét. Csak bírjam kipihenni.
FOLYT.KÖV
Váratlan találkozások
Az utolsó hónapban próbáltunk minél több időt eltölteni Rolival. A kiírt dátum egyre közelebb került a napok múlásával. Bárhogy akartam, az idő nem állt meg. Sőt, még gyorsabban telt ez a pár nap el. Január 3. Ez volt a repülőjegyre írva. Na mielőtt még túlságosan előre mennék az időben, vagyis annyira nem is mert kevesebb mint egy hét és elköltözik. Na jó erre nem gondolok még. A karácsony amúgy nagyon jól telt. Kaptam egy halom ajándékot. Green day póló (ez szokásos ajándék), mikrofon, gitár állvány, halom cd. Karácsonyfa díszítés, szokásos unásig hallgatott karácsonyi dalok. És utazás. Leutaztunk nagyszüleimhez, hogy ott töltsük a karácsony másnapját. Nagyiéktól kaptam pár zoknit (?) és egy könyvet a felnőtté válásról. Hát köszi nagyi és papi. Ezzel kicsit elkéstetek már, anya megelőzött titeket vagy öt évvel. Na mindegy. Amúgy természetesen a barátaimmal is töltöttem időt. Anettet is meglátogattam a két ünnep között és meghívtam a szilveszteri búcsú bulira. Persze a szüleit kicsit nehéz volt meggyőzni, de biztosítottam őket, hogy vigyázok rá a nagyvárosban, nem fog semmi hülyeségbe belemenni és nálunk tud aludni. Mert természetesen a szünetre a kollégium zárva tart. Na holnap szilveszter,addig rengeteg dolgom van még. Ja még valami. Gergő. Nagyon jóban lettünk vele. Jó fej srác. Mindenki bírja. Lex-et a kutyáját is gyakran hozza a próbákra. Amúgy nem sokat tudni Gergőtől. Semmit nem mond magáról, csak ő kérdezősködik erről arról, meg a bandáról beszélünk legtöbbször. Fura. Na indulnom kell, Anett nemsokára megérkezik és ki kell mennem elé a vasútállomásra. Amúgy a szobám pazar lett. Zöld minden. Kaptam egy hatalmas ágyat. Rengeteg zene kiegészítőt. So tök cool lett. Imádom. Na már tényleg indulok, mert Anett még életében nem volt Pesten. Még a végén valami történik vele. Felöltöztem és lefutottam a lépcsőn.
-Megyek Anettért. Majd jövünk- köszöntem oda anyáéknak.
-Várj. Ne vigyelek el? Ráérek.- ajánlta fel apu.
-Kösz, de inkább tömegközlekedés.- és kimentem az ajtón. A mínusz ezer fok nagyon jól esett.A szempillám megfagyott. Hurrá. Felültem a villamosra.Épp hogy elértem. Ránéztem az órámra. Hümm van negyed órám. Addigra odaérek.
-Szia Elz- szólított meg a hang. Ne kérlek csak ne ő legyen. Késő. A hanghoz már arcot is tudtam kapcsolni. Hurrá.
-Hali Zsombor- mondtam kedvtelenül.
-Rég találkoztunk.
-Nem elég régen-morogtam. Jó nem szoktam bunkó lenni, de az eset óta Zsombor nem igazán a top 10 barátaim között van. Sőt sehol nincsen.
-Mi van veled?-most ő jó pofizni akar? Hát mert ha azt akar inkább ne. Nem vagyunk puszi pajtások. Mit pedálozik ennyire? Ó anyám.
-Hogy van a barátnőd?- kérdeztem inkább. Zsombor kicsit furán nézett.
-Gondolom jól. Nem járunk- nézett mélyen a szemembe. Sajnos a továbbiakban nem válthattunk mélyebb bájcsevejt, mivel megérkeztem.
-Na szia.- köszöntem oda úgy mellékesen,és le is viharoztam a villamosról. megkerestem a megállót és vártam. Két perc múlva már be is futott a vonat a pályaudvarra. Anett egy nagy bőrönddel szállt le.
-Íjj de rég láttalak- szökkent oda hozzám Anett. Szorosan megöleltem majd segítettem a csomagjait vinni. Igaz három napra jön, de azért jobb felkészülni mindenre. Elkezdtünk fecsegni. Csak úgy jött belőlünk a mondanivaló. Mondta,hogy már nagyon kíváncsi a barátaimra. Mondtam,hogy ők is nagyon várják, hogy megismerjék. És nem is kell sokáig várni, mivel miután hazadobtuk a csomagokat már megyünk is a raktárba.
-Képzeld Zsomborral összefutottam a villamoson.- húztam el a számat.
-Juj.És mi volt?
-Nem sok. Nincs együtt azzal a csajjal- nézegettem a cipőm orrát. Nagyon érdekes volt. Megérkezett a villamos. Gyorsan felültünk. Anett tágra nyílt szemekkel bámulta a várost.
-Gyere Anett, itt szállunk le- ragadtam meg a kezét. Gyorsan leszálltunk.
-Eszméletlen ez a város- ámult Anett. A házig beszélgettünk a városról. Nagyon bejött Anettnek. Szerintem nem is akar majd hazamenni. Bementünk a házba. Anett persze ezt is megcsodálta. Komolyan rosszabb mint egy turista. Megmutattam neki a házat,majd a szobámat. Lepakoltuk a holmijait. Aztán elindultunk, mert már hívtak a többiek. Elindultunk. Még egy sor tömegközlekedés. Anett nagyon élvezte a metrózást. Megérkeztünk a raktárba. Az osztály és Gergő már ott voltak.
-Megjöttünk- szólaltam meg.
-Látjuk Elz- röhögött Marci. Anett kicsit zavartan állt mellettem ezért gyorsan belekezdtem.
-Skacok ő itt Anett. Anett ők a többiek-mutattam végig.
-Kösz Elz. Így biztos meg foglya tudni ki kicsoda.- jött oda Roli.
-Ő itt Roli. Aki beszólt az Marci. Mellett Kitti a barátnője. Az a morcos lány ott Regina. A vigyorgós Léna mellette Tomi. A telefonos Máté. A két szívtipró pedig Ben és Levi. Jah és ő ott Gergő.- soroltam végig az embereket. Anett próbált memorizálni, de láttam, hogy egy emberen megakadt a szeme. Oha. Levi.
Anett közelebb ment a többiekhez. Kicsit Levihez. De nem baj. Levi rendes srác.ÉS ha jól látom, neki is szimpatikus Anett. Belekezdtünk a beszélgetésbe. Szerveztük a holnapi szilvesztert.
-Rohadt hamar vége lett az évnek- mondta Tomi. Mindenki bólogatott. Roli megy nemsokára. Hjaaj.
-De ne tűnj el. írj sokszor. Oksi?-nézett könnyes szemmel Kitti Rolira.
-Jelentkezek nyugodjatok meg. Már unni fogtok a végén.-nevetett Roli.
-De izé. Ott ilyenkor meleg van nem? - mindenki nevetett. Kittinek érzéke van a komoly témák, gyors kerülésében. Ami nem is baj. Még eldumáltunk párórát, majd mindenki indult. Anett hazafelé kicsit sokat kérdezett Leviről. Mosolyogva válaszoltam az abszolút kérdéseire. De ő már csak Anett.
FOLYt.KÖV
December 4, Szombat
Egész éjszaka szakadt a hó. Már tényleg tél van. Kicsit korán jött ez a havazás.
Kinéztem az ablakon, mindent hó borított. Elhúztam a függönyt, majd leültem az ágyamra és a zenelejátszómat nyomkodtam. Léna sehol nem volt. Ő mondjuk korán kell és mindig eltűnik. De nem értem miért kelnek fel olyan korán.A hétvégében az a jó, hogy sokáig aludhat az ember. Hirtelen kopogtak az ajtón. Felálltam majd indultam ajtót nyitni. Amúgy még pizsamában voltam úgy mellékesen.Kinyitom az ajtót és Marci, Roli, Tomi az ajtóban állnak. Megszólalni sem volt időm. Felkaptak. Roli a kezemnél fogott Tomi meg a lábaimat. Marci meg röhögött. rohantak le velem a lépcsőn. Én már rosszat sejtettem. Nagyon rosszat.
-Fiúk, kérlek tegyetek le. Lécciiiii- visítottam. Késő volt. Marci nyitotta az udvarra vezető ajtót.
-Egy-kettő-Hááárooom-és eldobtak.
-Ááááá- pont a hatalmas hóba. pislogtam kettőt majd megláttam, hogy mindenki körülöttem van és röhög. Persze ők fel voltak öltözve. Én meg mezítláb pizsamában a hóban. A mínusz nem tom hány fokban.
-Kösz. Legalább felöltözhettem volna.-álltam fel és poroltam le a havat magamról. A hó nagyon hideg volt. A lábam megfagyott.
-Na gyorsan menj fel és öltözz át, de meleg ruhát vegyél fel, ha nem akarsz megfázni- nevetett Roli. Marha viccesek. Felfutottam vacogva a szobámba. gyorsan ledobtam a vizes ruháimat, majd nagyon rétegesen és melegen öltöztem fel. Kesztyű, sapka, sál. Na akkor mehetek is. Amikor leértem épp Kitti fürdették meg a hóban. (ő fel volt öltözve).
-Így járnak akik sokáig alszanak. nem tudnak felöltözni időben- dobott meg egy hógolyóval Marci. Lenyúltam a hóba és megformáztam egy hógolyót és Marcinak dobtam. Pont telibe. Elkezdtünk csatázni. Nagyon jól elszórakoztunk. Kittivel csináltunk hó angyalt. A fiúk hóembert építettek, én meg ledöntöttem. Visszakapták a reggelit. Ha harc akkor legyen harc.
-Na Elz most meglakolsz.- és Marci megragadta a lábam és belevágott a hóba. prüszkölve, kiköptem a havat ami a számba került.
-Kösz Marci- nevettem.
-Na gyere- nyújtotta a kezét Roli. Felhúzott majd felugrottam a hátára. Kakasoztunk Marcival és Kittivel. Majd csatlakozott tomi és Léna is. Akkorát borultunk hátra Rolival, hogy azt youtube-ra kellene tenni. Ennyire még nem élveztem a havat.
-Menjünk szerintem- vacogtam. Mindenki helyeselt. Kicsit átfagytunk. Mindenki felment a szobájába. Én gyorsan meleg vízben lezuhanyoztam. Felkaptam egy mackó felsőt és egy farmert., majd megszárítottam a hajam. Mikor Lénával elkészültünk, lementünk a társalgóba. A többiek már a kályhánál melegedtek.
-Hoztam forrócsokit- hozta a nagy tálcát Kitti. Marci elvette tőle mielőtt magára önteni. Elvettem egy bögrével, majd sztorizgattunk.
-Hallod Rol, szívás lesz nélküled- mondta Tomi. Mindenki helyeslően bólogatott. Roli gyorsan témát váltott és Danielláról kezdett dumálni. Mindenki egyetértett,hogy egyre szánalmasabb.
-Gondolj bele. Kimegy a repülőtérre és könnyes szemekkel, egy zsebkendőt lobogtat feléd- röhögte Marci.
-Kuss- förmedt rá Roli nevetve.
-És utoljára még, örök szerelmet esküdtök egymásnak- folytattam. Roli megdobott egy párnával. Mindannyian felnevettünk. Hiányozni fog, nagyon.
-Szilveszterkor még itt leszel ugye,- kérdezte Rolitól Ben.
-Alap. Ki nem hagynám. Még utoljára bulizunk egyet. Meg akkor lesz a debütálása az új gyereknek.- mindenki örült, hogy Roli még a szilvesztert velünk tölti. Még egy hónapunk van együtt. csak lassan teljen el ez az idő.
FOLYT.KÖV....
December 3, Péntek
Végre péntek. Mára szervezték a fiúk a meghallgatást. Délután öt órakor fognak jönni, az elszánt jelentkezők. Mi lányok már készülünk rá. Szereztünk üdítőt és rengetek popcornt és chipset. Biztos ami biztos.
A suliban a szokásos péntek van megőrülünk hangulat uralkodott. A sulirádiósok ki tettek magukért. Egész nap Pörgős számokat játszottak. Volt egy két Pink, Avril meg Rihanna szám is. Dupla angollal kezdtük meg a péntek reggelt. Éljen. Szerencsére semmi extrát nem tervezett Mr. Selfrid. Megnéztünk egy filmet, angolul, angol felirattal.Ezért én hamar abba hagytam a nézését, mivel nem sokat értettem belőle. A fiúkkal halkan megvitattuk az estét. A csapattagok, de főként Roli fogja eldönteni ki a legalkalmasabb a poszt betöltésére. A laza angol után egy kevésbé laza magyar óra következett. Harócs gigantikus felelést tervezett a mai órára. Névsorban lefeleltünk. Változatos jegyek születtek. Szerencsémre volt időm és legfőképpen kedvem tanulni, így összeszenvedtem egy négyest. A többieknek nem nagyon volt idejük a tévé sorozatok és számítógépes játékok mellett irodalmat tanulni, így Tomi, Ben és Marci hatalmas karót kaptak. Roli kipréselt magából egy gyenge kettest, Léna egy hármast. Ádám és Regina hibátlan feleletet produkáltak. Kaptak egy pár csípős megjegyzést a többiektől, d nem nagyon foglalkoztak vele. A többieknek négyest hármast sikerült szerezniük. A magyar óra elteltével, mindenki felélénkült. Én lesiettem Lénával a büfébe, hogy még a sor előtt sikerüljön leérnünk. Én felvásároltam a büfé tartalmát.(Chips, kóla, Sonkás szendvics, domino) Kell az energia na. Különben is, a fiúk úgy is elkunyizzák a felét. Az osztályba visszaérve egy hatalmas káoszba keveredtünk. Ez már csak így szokott lenni péntekenként. Nehezen viseljük a tanítást. A helyemre sietem a sok kajával, majd lepakoltam az asztalomra, majd mivel nem volt hely, hogy az asztalomra tudjak ülni, az egészet átpakoltam a székemre, majd fel az ölembe.
-Roli ugye majd egy focimeccsre elviszel majd?- kérdezte Marci Rolit, ismét témába hozva, hogy hamarosan elmegy. Ha ez a téma szóba kerül (ami elég gyakran van) mindig keserű ízt érzek a számban, és elkezd hiányozni. Jaj, mi lesz velem januártól?
-Persze Marci. viszlek focimeccsre, meg ahová az elmúlt napokban akartál menni. Magammal is viszlek, nem bírnák nélküled elmenni- dramatizált Roli. Mi jót derültünk ezen a párbeszéden. De az az igazság, hogy Roli Madridból nem sokszor fog hazalátogatni és mi sem fogunk kijárni hozzá. Madrid azért elég messze van a VII. kerülettől. Kibontottam a tejfölös chipset és elkezdtem enni. Persze rögtön mindenki körbe vett, hogy kunyeráljon egy kicsit.Persze ilyenkor, mindig megdicsérik a hajam a ruhám, vagy a cipőmet (?) ez többnyire Marci szokott lenni. nem vagyok irigy, így természetesen mindenkivel megosztom a kajámat. Én már csak ilyen kedves és önzetlen vagyok. A piknikünknek Szabó tanár úr vetett véget. Röpdolgozat éljen. Mivel a matek még mindig nem az erősségem (ez nem hiszem, hogy változni fog valaha is) így mindenfelé pillantottam, hogy valaki szánjon már meg. szerencsémre Roli hamar felém dobott egy cetlit a megoldásokkal. Örök hála neki tényleg. Remélem ha ő elmegy, valaki fog segíteni, mert nélküle nem hiszem, hogy sikerül átmennem. Majd következett az osztályfőnöki óra. Szépendreinek tíz percébe tellett mire elhallgattatott minket majd belekezdett a mondandójába.
-Mint tudjátok Roland januártól, már nem fog az iskolánkba járni sajnálatosan.- mindenki szomorúan bólintott, majd az ofő folytatta- és mivel tartanunk kell az osztálylétszámot egy új diák fog érkezni a helyére.
-Ki?- ordította be Tomi. Mindenki kíváncsian nézett az ofőt, hátha tudja, ki jön Roli helyére.
-Sajnos nem tudom. Csak annyit, hogy nem rég költözött ide a szüleivel. Eddig magántanulóvolt.- nézett bele a noteszába. Szóval magántanuló. de semmi egyebet nem tudtunk meg. Még azt sem, hogy lány vagy fiú. A fiúk persze teljesen biztosak, hogy jó csaj lesz az új osztálytárunk. Az ofő még beszélt, amikor megszólalt a csengő, mi pedig elkezdtünk pakolni és el is mentünk. Szegény ofő. Nem nagyon megy neki a fegyelmezésünk. Na majd legközelebb. Átmentünk a koleszba, majd összegyűltünk a szobánkba és megvitattuk a fontos dolgokat.
-Ha valami tré srác lesz, de jól énekel meg gitározik, nem vesszük be. Fontos a megjelenés- fontoskodott Levi.
-Ez nem ér. Nem lehetünk bunkók, hogy emiatt nem vennénk be- erősködtem. A fiúk persze mondták a magukét. Hogy legyen jó fej, mert az fontos. és a többi és a többi. Átvonultunk a raktárba, hogy elfoglaljuk a helyünket. Persze nem csak az együttes tagjai jöttek, hanem az osztálytársak. Ők szerves részei az ilyen programoknak. Öt óra után kezdtek gyűlni. Kezdődött a meghallgatás. Green day- Holiday számot kellett a jelentkezőknek elénekelni. Imádom ezt a számot, de a tizenegyedik brutálisan sz*r előadás után már kínzás volt.
-Nem hiszem el, hogy egy normális jelentkező sincs.- hitetlenkedett Roli. Elég nehezen viselte, hogy nincs meg a méltó utódja. Épp egy szemüveges, kicsit nyomi srác próbálkozott, de sajnos nem nyert meg minket.Ő volt az utolsó.
-Hat óra van. Szerintetek jön még valaki?- kérdezte Levi. Mi már az összes reményünket elvesztettük,hogy a tökéletes utódot megtaláljuk, amikor kinyílt az ajtó. Mindenki odakapta a fejét. A srác magas volt és egy gitárt tartott a kezében. Még háttal állt nekünk, majd megfordult.
-Hali. Még tart a meghallgatás?-kérdezte. Abban a percben leesett, hogy ki az. A kutyás srácvolt Gergő. Felsétált a színpadra és elkezdte a számot. Akusztikus verziót adott elő. A többiekre néztem és mind elismerően bólogattak. Megtaláltuk az utódot. A szám végével, mindenki tapsolt.
-Szerintem megtaláltuk- szólaltam meg először. És éljeneztem.
-Na hála ég'. Én Roli vagyok. Az én helyemre kerestünk tagot. Szerencsére megtaláltuk- nyújtotta a kezét Roli Gergő felé. Gergő mosolygott, majd bemutatkozott.
-Ők itt a banda további tagjai- mutatott be minket Gergőnek Roli. Bár én már ismertem Gergőt. Lehet, hogy ő már nem is emlékszik rám?
-Ő Levi a dobos, Tomi a baszgitáros és az aranytorkú énekes Elz- ért hozzám Roli. Gergő rám mosolygott.
-Egy találkozás véletlen. Kettő már a sors- szólt hozzám. Én csak mosolyogtam. A többiek persze nem értették.
-Mi már ismerjük egymást. Múltkor a a parkban találkoztunk- mondtam a többieknek. ők nagyban aháztak. Gergő nagyon jó fej. Mindenki megkedvelte. Egyeztettünk telószámot, hogy tudjuk egymást elérni, ha próba vagy bármi van. Gergő elköszönt, majd el is ment. Mi akik ott maradtunk elégedettek voltunk Gergővel. Hát akkor sikeresen megvan Roli utódja. Ami jó. Vagyis részben.
FOLYT.KÖV
December 1, Szerda
Beköszöntött a december. Ma Roli mindenkinek el mondta, hogy januárban lelép Madridba. Mindenki megdöbbent, valaki kicsit túljátszotta a szerepét. Daniella. Fhúú az a csaj egyre idegesítőbb. Mivel Roli nem akarja, hogy miatta felbomoljon az együttes, új tagot kell keresnünk. Már a hirdetés a neten, csak jelentkezők hiányoznak. A suli egyébként szokásosan unalmas. Dolgozatok, feleltetések stb. stb. stb..
Suli után leléptem kicsit a koleszból. Az idő kedvezett, hideg volt de csapadék mentes. Célba vettem a parkot. Nem sokan voltak, többnyire kutyasétáltatós emberkék lézengtek. Leültem az egyik üres padra és a tájat bámultam. A kisgyerekeket, akik a szüleivel játszottak. A nénit, akinek a kutyája kb. 25 cm úgy durván. Felálltam, hogy kicsit körbesétáljak. Egy kiáltást hallottam, és hátrafordultam. A következő pillanatban már a földön feküdtem. Egy hatalmas kutya nyalta a fejemet.
-Lex lábhoz!-kiáltotta egy hang. Sajnos nem láttam az arcát, mert épp egy hatalmas kutya takarta a kilátást. Sikeresen valaki leszedte rólam az állatot.
-Ne haragudj. Jól vagy?- nyújtotta a kezét a srác.Megragadtam, majd felálltam.- Tényleg bocsi.- küldött egy hatalmas vigyort felém. Leporoltam magam.
-Nagyon szép kutya- mondtam.
-Nem szokott ilyet csinálni. Nem tudom mi ütött belé.- paskolta meg a kutya hátát.- Biztos megtetszettél neki- mosolygott. Visszamosolyogtam.
-Amúgy Gergő vagyok- mutatkozott be.
-Én Elz.
-Szép neved van- mosolygott. Lex-el összehaverkodtam. Gyönyörű állat.
-Most mennünk kell.Remélem még találkozunk- azzal elsétáltak. Vagyis Gergő. Lex rohant. Visszasétáltam a kollégiumba, mert elég sáros lettem. Átöltöztem majd bekapcsoltam a gépemet. Rengeteg facebook jelölés és taggelt kép és üzenet. Gyorsan átfutottam a neveket. Akiket úgy kb. betudtam azonosítani, hogy ki lehet azt visszajelöltem, a többit hagytam. Rengeteg koncert kép az üzenő falamon.A sok unatkozó ember bejegyzését gyorsan átpörgettem. Semmi extra. Nélkülem is ment tovább az élet. Kiléptem, majd bekapcsoltam az msn-t. Kapásból három ablak ugrott fel.
Tomi üzenete: vannak jelentkezők már Roli helyére. Küldöm a linkeket....
Anett üzenete: Sziiiia :) eltűntél. Hol voltál?
Zsombor üzenete: Beszéljünk....!!
Az utolsó kivételével, mindre válaszoltam.Megnéztem az eddigi jelentkezőket. Hát volt egy két furcsa szerzet. Na majd meglátjuk. Anettel eldumáltunk egy fél órát, majd írta, hogy mennie kell mert Petivel találkozik. Pasi a láthatáron. Kinyomtam a gépemet, majd rácsörögtem anyára. Amióta itt laknak, sűrűbben tudunk találkozni szerencsére.
-Milyen színű legyen a szobád?- kérdezte anyu.
-Természetesen zöldet.- válaszoltam. Még egyeztettünk pár dolgot, majd leraktuk a telefont. Kopogtak az ajtón. Felálltam, majd ajtót nyitottam. Kitti lépett be nagy vidáman a szobámba.
-Elz. Kéne egy hatalmas szívesség- oh, de jó nekem. Csak ne kelljen modellt állnom egy festményhez. Kérleeek.
-Lerajzolhatnálak. Kell egy munkámhoz- a fenébe.
-Persze.- Kitti örült, így betettem egy kis inspirációs zenét, majd neki is álltunk. Röpke két óra alatt el is készültünk. Teljesen elzsibbadtam, mire vége lett. A végeredmény viszont nem lett rossz. Sőt pazar lett. Kitti megköszönte, majd el is ment. Én pedig nagy magányomban tanulni kezdtem. Eléggé lemaradtam a napokban.
FOLYT..KÖV...
-Egy óra múlva indul a repülőm- mondtam. Elz arca meggyötört lett. Odaült mellém, majd beszélgettünk. Mondtam, hogy még látnom kellett. Ő csak bólogatott. Végig beszéltük az időt. Az órám csipogni kezdett. Idő volt. Elz is tudta. Megpusziltam a homlokát, majd Felálltam. 
