61. rész

December 1, Szerda

Beköszöntött a december. Ma Roli mindenkinek el mondta, hogy januárban lelép Madridba. Mindenki megdöbbent, valaki kicsit túljátszotta a szerepét. Daniella. Fhúú az a csaj egyre idegesítőbb. Mivel Roli nem akarja, hogy miatta felbomoljon az együttes, új tagot kell keresnünk. Már a hirdetés a neten, csak jelentkezők hiányoznak. A suli egyébként szokásosan unalmas. Dolgozatok, feleltetések stb. stb. stb..
Suli után leléptem kicsit a koleszból. Az idő kedvezett, hideg volt de csapadék mentes. Célba vettem a parkot. Nem sokan voltak, többnyire kutyasétáltatós emberkék lézengtek. Leültem az egyik üres padra és a tájat bámultam. A kisgyerekeket, akik a szüleivel játszottak. A nénit, akinek a kutyája kb. 25 cm úgy durván. Felálltam, hogy kicsit körbesétáljak. Egy kiáltást hallottam, és hátrafordultam. A következő pillanatban már a földön feküdtem. Egy hatalmas kutya nyalta a fejemet.
-Lex lábhoz!-kiáltotta egy hang. Sajnos nem láttam az arcát, mert épp egy hatalmas kutya takarta a kilátást. Sikeresen valaki leszedte rólam az állatot.
-Ne haragudj. Jól vagy?- nyújtotta a kezét a srác.Megragadtam, majd felálltam.- Tényleg bocsi.- küldött egy hatalmas vigyort felém. Leporoltam magam.
-Nagyon szép kutya- mondtam.
-Nem szokott ilyet csinálni. Nem tudom mi ütött belé.- paskolta meg a kutya hátát.- Biztos megtetszettél neki- mosolygott. Visszamosolyogtam.

-Amúgy Gergő vagyok- mutatkozott be.
-Én Elz.
-Szép neved van- mosolygott. Lex-el összehaverkodtam. Gyönyörű állat.
-Most mennünk kell.Remélem még találkozunk- azzal elsétáltak. Vagyis Gergő. Lex rohant. Visszasétáltam a kollégiumba, mert elég sáros lettem. Átöltöztem majd bekapcsoltam a gépemet. Rengeteg facebook jelölés és taggelt kép és üzenet. Gyorsan átfutottam a neveket. Akiket úgy  kb. betudtam azonosítani, hogy ki lehet azt visszajelöltem, a többit hagytam. Rengeteg koncert kép az üzenő falamon.A sok unatkozó ember bejegyzését gyorsan átpörgettem. Semmi extra. Nélkülem is ment tovább az élet. Kiléptem, majd bekapcsoltam az msn-t. Kapásból három ablak ugrott fel.
Tomi üzenete: vannak jelentkezők már Roli helyére. Küldöm a linkeket....

Anett üzenete: Sziiiia :) eltűntél. Hol voltál? 

Zsombor üzenete: Beszéljünk....!!

Az utolsó kivételével, mindre válaszoltam.Megnéztem az eddigi jelentkezőket. Hát volt egy két furcsa szerzet. Na majd meglátjuk. Anettel eldumáltunk egy fél órát, majd írta, hogy mennie kell mert Petivel találkozik. Pasi a láthatáron. Kinyomtam a gépemet, majd rácsörögtem anyára. Amióta itt laknak, sűrűbben tudunk találkozni szerencsére. 
-Milyen színű legyen a szobád?- kérdezte anyu. 
-Természetesen zöldet.- válaszoltam. Még egyeztettünk pár dolgot, majd leraktuk a telefont. Kopogtak az ajtón. Felálltam, majd ajtót nyitottam. Kitti lépett be nagy vidáman a szobámba.
-Elz. Kéne egy hatalmas szívesség- oh, de jó nekem. Csak ne kelljen modellt állnom egy festményhez. Kérleeek.
-Lerajzolhatnálak. Kell egy munkámhoz- a fenébe.
-Persze.- Kitti örült, így betettem egy kis inspirációs zenét, majd neki is álltunk. Röpke két óra alatt el is készültünk. Teljesen elzsibbadtam, mire vége lett. A végeredmény viszont nem lett rossz. Sőt pazar lett. Kitti megköszönte, majd el is ment. Én pedig nagy magányomban tanulni kezdtem. Eléggé lemaradtam a napokban.
FOLYT..KÖV...