60.rész

Ez a rész után a Team Rolisok utálni fognak. So bocsi mindenkitől, de ennek így kellett lennie.:)
November 30, Kedd

Jöhet még valami rossz? Igen. A válasz határozottan igen.
Reggel mint egy zombi vonultam ki a koleszból. Felmentem a termünkbe és lehuppantam a székemre. A magyar házit másoltam, mikor a fiúk érkeztek meg nagy zajjal. Roli a padomnál megállt, majd mosolyogva nézett.
-Mi az?- kérdeztem.
-Délután ráérsz? Beszélgethetnénk- persze rögtön belementem. Szeretek Rolival beszélgetni. Jó barátok lettünk. Szerencsére mindketten továbbléptünk a múlton és igazi barátok lettünk. Ő mindig bebizonyítja, hogy fontos vagyok neki. Megbeszéltük, hogy mikor találkozunk meg és a többit. Harócs bevágta az ajtót, és már bele is kezdett a tanórába. Egy borzalmasan hosszú dupla magyaron túl. Egy laza ének, mindenki énekelt valamit. Olyan játék, hogy mindenkinek az első dalt ami az eszébe jutott el kellett énekelni. A fiúk persze el poénkották. Marci például a mézga család dalát énekelte el. Kicsit nevettünk. Kicsit? Nagyon. Én persze egy pöppet nyomasztó dalt választottam. Ez a a hangulaton azonnal segített. Mindenki kedvtelenül ült be matek órára. Egy kis számtan Szabó tanár úrral. Majd egy unalmas angol óra. Angol után lányokkal levonultunk tesire. Én kihasználtam a "mindjárt meghalok, annyira fáj a hasam" kártyát, így nem kellett tesiznem. A többiek viszont nem voltak ennyire szerencsések. A-sok C-sek, fiúk-lányok dupla tesi. Ennek szinte senki nem örül. Az öltözőben Az a-s lányok mászkáltak és vihogtak egy szál fehérneműben. mi pedig lesajnáló tekinteteket küldtünk feléjük. Amikor a lányok végeztek az öltözéssel, átvonultunk a tornaterembe. Én lehuppantam a lelátóra és elővettem a telefonomat. Egész jól belefeledkeztem a gondolataimba, majd arra lettem figyelmes, hogy rohadt erővel száguld felém egy labda. Ami természetesen gyönyörűen eltalált. Felocsúdva a döbbenettől felálltam és végig néztem a termen.
-Ki volt ez a szerencsétlen? -kezdtem kicsit dühösen. Nem szólt senki sem csak egy irányba mutattak. Daniella. Ő pedig elégedett mosollyal bámult. Megindultam felé, körülbelül mint egy pszihopata. Egy kar nyúlt ki elém, és ezzel elállta az utamat. Roli.
-Nem lenne jó ha most szétvernéd a fejét- mondta. Dühöngtem még pár pillanatot majd visszaültem a helyemre, de most  minden erőmmel koncentráltam, hogy ne kapja Daniella fejétől idegbajt. Jó kicsit begőzöltem tőle. Az óra végével, kirontottam és egyenesen felmentem a koleszba. A lépcsőn baktattam felfelé, amikor Zsombor jött le vele szemben. Na még ez is. Megállt előttem, hurrá.
-Elengednél?- kértem "kedvesen".
-Ha megmagyarázhatom a történteket- válaszolta. Dühöngtem, majd válaszoltam, hogy jó de vegye gyorsra.
-Nézd szeretlek. Az egy hiba volt. Egy hatalmas hiba. Nem tudom mi ütött belém. Sajnálom. Kérlek bocsáss meg nekem- könyörgött. Vettem egy nagy levegőt, és higgadtan  belekezdtem.
-Megcsaltál, én ezt nem bocsátom meg neked, SOHA az életben. Jó lenne , ha nem keresnél, nem állnád el a lépcsőt, amikor felszeretnék menni, és sok boldogságot kívánok nektek.Na szia.- és kikerülve felmentem. Becsaptam az ajtót és gyorsan felmentem msn-re. Anett még nem is tudja mi történt. Nem volt fent így üzenetet hagytam neki. Megírtam nagy vonalakban, hogy mi történt és ennyi. Elkészültem mert Rolival volt programom. átöltöztem, kabát, vékony sál és indulás. Roli a kolesz előtt állt. Elindultunk, és a közeli sütizőbe ültünk be. Rendeltünk egy egy minyomot, majd kíváncsian vártam Roli mondanivalóját.
-Na mi az a nagy hír- mosolyogtam. Roli beletúrt a hajába, majd egy nagyot sóhajtott.
-Elz. Van valami amit el kell mondjak.-kezdte. én biztatóan figyeltem, hogy kezdjen már bele.- A nagyszüleimmel Madridba költözünk.- bökte ki. Én pislogás nélkül bámultam rá, hogy mondja, hogy ez csak egy vicc. hogy nem költözik el, ráadásul másik országba.  Nem, nem NEM! A könnyeim potyogni kezdtek.
-Ne sírj- simította meg az arcomat, és letörölte a könnyeimet.
-Mikor mész el?- szipogtam.
-Januárban már az ottani suliba fogok járni.- sóhajtott.
-MI? Egy hónap múlva lelépsz?- kezdtem még jobban sírni. Roli magához vont és szorosan megölelt. Mondta, hogy gyakran meglátogat és hogy a kapcsolatot ugyanúgy fogjuk tartani. Aha könnyű ezt mondani. 
-Tudja még valaki?-kérdeztem.
-Csak egy páran. Az ig. Tomi és Marci. A többieknek is elmondom hamarosan. Sírtam még egy sort, majd hazaindultunk. Az úton beszélgettünk, hogy milyen lesz az új sulija meg hasonló. Hirtelen elkezdett havazni. Beköszöntött a tél.
FOLYt.KÖV...