Ötödik rész

A dupla magyar után mindenki fellélegzett. Az én pechem hogy még a kedvenc tantárgyamat is egy...hümm "nagyon rendes" tanár tartja. Aha milyen szép is lenne. Az rögtön látszott hogy engem nem kedvel. Pedig nem tudom mit követtem el ellene. A dupla magyar után végre  egy nagyon jó hangulatú ének óra következett. Az ének tanárnő nagyon kedves. Juci néni az órán felmérte, hogy kinek milyen hangja van. Körbekérdezte ki játszik-e hangszeren és milyenen. Az osztályunk elég muzikális. Nagyon sok jó hang van. És Roli. Áááá fantasztikusan énekel. Igazi Rockstar. A tanárnő mindenkit hívott az énekkarra, hogy menjünk. Kitti,Regina egyből jelentkezett. Én mondtam hogy még meggondolom. A nagy éneklés után következett egy elég kemény matek. Szabó tanár úr nem nagyon törődött az első órával. Ledarálta a tanmenetet és már bele is vágott a tanításba, ami nem tetszett sok mindenkink. Marci szóvá is tette:

-Tanár bá', nem szeretne minket megismerni?-lóbálta a kezét.

-Lesz elég időnk. Itt az egész tanév. Amennyiben nagyon szeretnél bemutatkozni, jövő órán elsőnek te fogsz felelni.- ezzel le is zárta a beszélgetést. Matek után következhetett egy kis angol óra. A suliban ezt az egy nyelvet lehet csak tanulni. Így aki általánosba németet tanult megszívta. Mivel sokan vannak akinek az angoltudása kimerül a "Thx, WTF?, Sorry, Yes, No" szavaknál, ezért az alapoknál kezdtük. Ami rám nézve jó mivel én angolt tanultam eddig is de mivel nem tartottam nagyon fontosnak ezért nem igen törtem magam vele. Így ott kezdem szinte ahol a többiek. 

És következett a rémálmom. Dupla tesi. Dupla magyar, dupla tesi? Ez valami vicc? Bah. Lénával lesiettünk az öltözőbe, de amikor beléptünk eléggé meglepődtünk. Mivel nem csak Kitti és Regina tartózkodott ott. Három lány ült felöltözve az egyen melegítőbe. Ránézésre úgy néztek ki mint akik most léptek ki egy sportmagazinból. Amikor észrevettek minket nyávogtak egy sziasztokot. És ennyi volt a kommunikáció. Hozzáteszem nem valami szimpi lánykák. Az egyiket Daniellának hívják, a másik kettőnek nem hallottam a nevét. Hogy őszinte legyek nem is nagyon érdekelt.  Kerő Márta a tesitanár úgy döntött az első alkalommal foglaljuk el magunkat, játszunk meg ilyenek. Amúgy egy érdekesség a tesióráról. Nem csak a mi osztályunk volt csak. Egybe vagyunk tesin az A-sokkal is. Hurrá. Elég savanyú egy társaság. Jah és még valami Daniella egész végig Roliékon csüngött. Egyre jobban ellenszenves ez a csaj. Vele még lesznek bajok.

FOLYT.KÖV

Negyedik rész

Szeptember 2, Kedd

Arra ébredtem hogy üvölt a telefonomból a Green Day-Holiday című szám. Még soha nem csengett így de tudtam ki az. Tegnap mindenkinek beállítottam egy csengőhangot hogy tudjam ki hív. Ránéztem a telóra és megláttam Roli vigyorgó képét a kijelzőn. Mit akar ez ilyenkor? Háromnegyed hat múlt.
-Ki az ilyenkor?-fordult egyet Léna az ágyon.
-Roli.
-Mit akar?-ült fel végül.
-Nem tudom.-bámultam még mindig a telefont amiből egyre hangosabban szólt a zene.
-Talán ha felvennéd megtudnád.-ásította. Vettem egy nagy levegőt és fogadtam a hívást.
-Haló?-szóltam bele kicsit rekedtes hangon.
-Szia Elz. Csak azért kerestelek ilyen korán hogy megkérdezzem nincs e kedved velem reggelizni?
Mi van? Ez egy randimeghívás akar lenni? Na ne. 
-Pontosan miért is hívtál hajnalok hajnalán?-kérdeztem kicsit furán. 
-Azért amit az előbb mondtam.-röhögött a telefonba. Ez meghibbant? Biztosan.
-Te beteg vagy-röhögtem- Ha nem haragszol én még aludnák.Na hali.-tettem le a telefont. Ez most komoly?
-Mit akart?-jött oda Léna kicsit feldobódva.
-Elhívott reggelizni.- Lénának felcsillant a szeme.
-Mi? Tényleg? Ez de ari tőle. És mit válaszoltál?-ugrált előttem. 
-Hogy beteg és leraktam.- ekkor Léna abbahagyta az ugrálást. Pár másodpercig komolyan nézett majd elkezdett röhögni. Jó hangulatban ébredtünk, jó inkább ébresztettek.De nem baj. Legalább volt időnk elkészülni rendesen. Lezuhanyoztam, hajat mostam. Elég jól sikerül beszárítanom a hajam. Hurrá. Felvettem egy fekete leggings-t, egy zöld pólót és a fehér conversemet. Na indulásra készen. Megvártam míg Léna is elkészül, majd együtt indultunk át. 
-Hali csajok-köszönt Tomi ahogy kiléptünk a szobából. Egy sejtésem volt. Ezek minket vártak. Roli rám mosolygott mire én elé álltam.
-Kösz a reggeli ébresztést. Nagyon jól esett a kedvességed. De ha máskor esetleg nem hajnalban akarsz reggelizni talán veled tartok-szóltam oda neki, majd megfordultam és elindultam. A suliba lépve valami furcsát vettem észre. Hangos zene szólt. Azt hiszem még ismertem is. Calvin Harris- i need your love .
-Ez micsoda?-fordultam körbe.
-Zenének hívják. Nálatok nincs?- Röhögött Marci.
-Nem Marci. Életemben még hasonlót sem hallottam.- mentem bele Marci hülyülésébe.
-A sulirádió szól éppen.Elég jó számokat játszanak. Ismerem a mostani rádiósokat.-mondott egy értelmes választ Roli. ÁÁ szóval itt van sulirádió. Egyre jobban tetszik ez a hely. Tök feldobódva léptem az osztályba. A többiek már ott voltak. Köszöntem mindenkinek majd megkérdeztem jön e valaki büfébe. Léna, Kitti is velem jött. A büfében rengeteg fincsi kaja volt. A büfés néni nagyon kedves. Látta hogy nem tudok választani így mondott pár dolgot ami elmondása szerint érdemes megkóstolni. Így az osztályba egy üveg Sprite-al meg egy csokis kuglóffal tértem vissza. Az osztályba kész káosz volt. Bence épp a padon akart átugratni miközben Máté folyamatosan vette fel videóra. Hát valami hihetetlen volt. Mármint nem úgy értem hogy annyira jó volt hogy csak úgy lestük. Ááá.Bence hatalmasat borult. Amit nagy tapssal díjaztunk.
-Ez hihetetlen. Nem hiszem el hogy ennyi eszetek van. És ha komolyan meg sérül?- háborodott fel Regina.
-Nyugi van. Max csak 3 agysejtje lesz. Annyi is elég neki. Néz rá. Nem az agyával fog hódítani.-adta meg a választ elég viccesen Tomi. Na ja. Az tény hogy Bencének nincs sok esze. De vannak így még így páran az osztályba.
-Mi lesz az első óránk?- szólalt meg Tomi. 
-Dupla magyar- válaszoltam izgatottan. Elég jó vagyok benne. Még szerencse.Már nagyon kíváncsi vagyok ki lesz a magyar tanár. És erre már nem kellett sokáig várni. Az ajtó kinyílt és belépett a magyar tanár...akivel  már volt alkalmunk megismerkedni első nap. Na ne már.
-Üdvözlöm az osztályt. Harócs Tibor vagyok a magyartanár. Nos az elején tisztáznám hogy nem az a fajta tanár vagyok aki tűr  bármilyen lazaságot, szemtelenséget és a kütyük használatát az órámon- na szép. Még csak lesem ült már mondta a magáét. Mér nem lehetett egy olyan magyar tanár aki kedves? Neeeeem.
Éppen szenvedtem amikor a tanár megkérdezte ki megy Írószakra. Na persze hogy még azt is ő tartja. Király. Feltettem a kezem mire a tanár elég furcsán nézett rám majd erőltetetten felröhögött. Most ennek mi baja? Elég furcsán néztem rá. Nem tudtam mit tartott viccesnek. Nem kellett sokáig ezen gondolkoznom mert a tanár elmondta.
-Ez érdekes. Egy lány gördeszkával? Nem hittem volna hogy ezt megélem de ez vicces.Nos hát akkor kíváncsian várom mit fog maga produkálni. Amennyiben nem felel meg az elvárásoknak, hamar repül. Remélem világos voltam-húzta gúnyos mosolyra a száját.Ilyen nincs.  Hogy lehet az hogy egyből engem talál meg? És mi az hogy repülök? Na várjon csak. Meglátja mire vagyok képes.
FOLYT.KÖV

Harmadik rész

A második osztályfőnöki is hamar elment. Azzal ment el az óra hogy megbeszéltük kinek mi a plusz tárgy amit felvesz. Ez amolyan szakkör. Mindenki azt választja amihez tehetséges vagy valami ilyesmi. Érdekes szakok jöttek ki:Én ugyebár az Író szakot választottam, de a zenei is érdekelt. Erre a szakra még egy ember jelentkezett. Ádám. Hát elég magának való. Nem igazán kommunikált eddig senkivel. Na hát lehet össze kéne haverkodni vele ha már együtt megyünk erre a szakra. Na a többiek is elég jó szakokat választottak. Volt még fotógráfia, amire szinten ketten mennek: Léna(szinte éreztem) és Bence. Zene szak: Roli, Tomi és Levi. Rajz szak: Kitti, Marci, Máté. Táncszakra pedig egyedül Regina megy. Kár hogy Léna nem az én szakomra jön. Legalább egy jó baráttal lennék. Ádám elég.. hümm na mindegy. Megpróbálok vele kommunikálni. Amíg az ofő adminisztrált mi elkezdtünk ismerkedni. Kicsit furcsa volt hogy mindenki az én padomhoz jött de most hát ez van. Egy ember kivételével mindenki egy helyen volt és egymás szavába vágva beszéltek.  Na vajon kilehetett? Természetesen Ádám. Az agyamon már az is végig futott hogy nem író szakra megyek, de akkor anyáék csalódnának meg hasonló. Úgyhogy el kell viselnem valahogy. Amúgy elég jó fej mindenki.
-Héj Elz. Te deszkázól?-Nézegette a deszkámat Tomi.
-Jah. Már vagy öt éve.- válaszoltam neki unottan. Most mért olyan meglepő hogy egy lány deszkázik? 
-Na ne. És sikerült megállni már rajta?- röhögött Marci. Na szép. Mért kell egyből degradálni? Szó nélkül felálltam és kikaptam Tomi kezéből a deszkát és kifutottam az udvarra. A többiek egy darabig értetlenül néztek majd kijöttek. Lecsaptam a deszkát és elindultam. Csináltam pár trükköt majd az osztályom felé néztem. Mindenki tátott szájjal nézett.
-Na akkor szerintem erről ennyit- mentem oda hozzájuk. Elég nagy tapsvihar keletkezett. Észre sem vettem hogy nem csak az osztálytársaim figyelnek. Az udvar tele volt. Mindenki engem nézett. Fütyültek, tapsoltak meg éljeneztek. Na azt hiszem így kell első nap kitűnni a tömegből. 
- Te hallod. ezekből én a felét még csak nem is ismerem. Nem hogy megtudnám csinálni- dicsért meg Marci. A szünet további részében elkezdtünk hülyülni. Mindenki bemutatta gördeszkás tudását. Roli egész jó, de ezt nem hangoztattam mert tisztában volt vele. A legviccesebb Marci volt, aki még életében nem állt deszkára.Akkorákat zakózott hogy már sírtunk a nevetéstől. A szünetnek vége lett. Mindenki beviharzott a terembe. Az ofőnk már ott volt. Lediktálta az órarendet, felolvasta a házirendet és mondta hogy "nem szeretne túl sok panaszt az év folyamán a tanároktól". Külön hangsúlyt fektetett abba hogy elmondja az iskola lehetőséget ad más szakokra is sulin kívül. Van suliújság, kosárlabda csapat, színjátszó szakkör, énekkar Stb... Elég jól hangzott a suliújság dolog. Ezen még lesz időnk gondolkodni a hétvégéig. Az ofő elköszönt és mondta hogy készüljünk fel otthon lélekbe hogy már holnaptól keményen elkezdődik az idei tanév. Hurrá. Összepakoltam a cuccaimat és  megvártam Lénát hogy együtt menjünk vissza a koleszba. Mielőtt kiléptünk volna a terembe Levi utánunk kiáltott.
-Héj lányok. Este tanévkezdési összejövetel lesz a mi szobánkban. Megvagytok Hííívaaaa!- beszélt értelmesen. Lénára ránéztem.Ő nagyban bólogatott hogy menjünk. Na jó. 
- Oké, majd átnézünk.-válaszoltam és kimentünk. A szobánkban bepakoltam holnapra és ránéztem a netre. A facebookon 9 ismerős felkérésem volt. Mind az osztályból. gyorsan visszajelöltem mindenkit, majd láttam hogy betölt az msn is. Szintén volt függőben lévő felkérésem. Roli,Levi, Marci, Bence,Máté, Regina, Léna,Kitti. Mindenkit hozzáadtam a listához majd kiléptem. Lénával megnéztünk a Kedves John-t, ami mindkettőnknek nagyon tetszett . Fél hat fele átmentünk a fiúkhoz. Ahogy a szoba kinézett, az valami borzalom volt. Nem igaz hogy két nap alatt ilyen rendetlenséget csinálnak. A bőröndök szanaszét hevertek az ágy mellett, ruhák az ágyon, gitár, laptop stb...Leültem egy zsámolyra majd félre nyúltam a gitárért. Megpengettem. elég jól hangzott. Hirtelen mindenki csendben lett és rám nézett. Most mi van?
-Mit néztek így?- röhögtem.
-Tudsz gitározni?-ült le mellém Roli. Hirtelen köpni nyelni nem tudtam. Valami megfogott már az első napon benne. Próbáltam nyugodt maradni ezért válasz helyett lefogtam az akkordot s elkezdtem játszani. Hamar felismerték a számot. Green day-boulevard of broken dreams. Mindenki énekelte. Aha volt egy két furcsa angol szöveg. Például Tomi valamit halandzsázott. Szerencsére egy valaki tökéletes kiejtéssel énekelt.És hát elég jó hangja is volt. Roli. Én gitároztam ő énekelt . Húúú. Valami erősen szúrni kezdett a mellkasomban ahogy néztem. WOW. Elég jó hangulatban telt az este. A bulinak az vetett véget hogy egy nő jött be a szobába és mondta, hogy mindenki vonuljon vissza a saját szobájába. Elég jó este volt. Na de holnaptól kemény tanulás vár minket. Megkezdődik a tanítás.
FOLYT.KÖV

Második rész

Szeptember 1, Hétfő

Ma van az első nap az új suliba. Áááá. Reggel fura mód korán keltem. Az új ágy még szokatlan volt. Léna még aludt. Megnéztem a telefon kijelzőjét. Háromnegyed nyolcat mutatott. Úristen elkésünk. Kipattantam az ágyból és odamentem a másik ágyhoz.
-Léna kelj fel!-ráztam meg a karját.- Hallod. Elfogunk késni!
-Hümm? Mi az?-nyöszörgött. Ez hihetetlen. Persze hogy az első nap  elkésünk.
-Kelj fel! Elfogunk késni.Elaludtunk!
-Mi?-pattan fel. Na végre. Kapkodva elkészültünk.  Amikor úgy véltük mindketten tűrhetően nézünk ki elindultunk. Léna felvette az asztalról a fényképezőgépét, én meg a gördeszkát. Szerencse a kolesz a suli mellett van, szerencsénkre. Berohantunk az épületbe és tanácstalanul forgolódtunk körbe. Most hová kell nekünk menni? Öt percünk volt csengetésig.
-Kérdezzük meg attól a tanártól ott.-mutatott Léna egy kopaszodó hapsira. Ö lehet csak én voltam így vele de nem volt éppen szimpi. De hát mit tehettünk. Odamentünk.
-Elnézést, megtudná mondani merre találjuk a 9/c termét?- kérdeztem. A hapsi felénk fordult és felvonta a szemöldökét.
-Nolám, két perc múlva csöngetnek és maguk még csak azt sem tudják hol a termük.Mondhatom szép.Első emelet.-legyintett és elment. Hát ez a fazon se lesz a kedvencem. Felfutottunk a lépcsőn és megkerestük a terünket. A folyosón csak kettő volt. Nem volt nehéz megtalálni mivel az ajtókon egy névsor volt. Így a folyosóvégén lévővolt a miénk. Nagy levegőt vettem és ránéztem Lénára. Ő biztatóan biccentet egy olyan aféle "menj már" nézéssel. Hát oké. Lenyomtam a kilincset és benyitottam. A tanár még nem volt bent. Szerencse. Két üres hely maradt már csak. Egyszemélyes padok. Na szép. Szerencse két egymás melletti hely maradt szabadon.Lénával leültünk majd gyorsan körbenéztünk. A terem színes volt. rengeteg kép volt a falon. Festmény, fotó, plakát meg hasonló. 
-Szasztok csajok-"köszönt" egy magas srác. Hirtelen elröhögtem magam. Azért ez vicces.
-Hali- köszöntem vissza. Mert hát úgy illek, vagy nem?
Nem volt több időm nézelődni (még a fele osztálytársamat sem volt időm megnézni) na de majd lesz még elég. Kinyílt az ajtó és 
belépett az ofőnk. Gondolom ő jött mivel ma négy osztályfőnöki óránk lesz.
-Szervusztok gyereke. Széperdey Károly vagyok. Az osztályfőnökötök. Remélem mindannyian elfoglaltátok a szobátokat, és megismerkedtetek a szobatársaitokkal.-kedves az ofőnk. Nekem szimpi. Sajnos az ofő nem folytathatta a mondandóját mert valaki a szavába vágott.
-Minden király. van egy atomjófej' szobatársam, aki itt ül.-mutatott maga mellé. Hátranéztem és akkor megláttam azt a srácot aki tegnap a lépcsőnél megszólított. ó szóval osztálytársak lettünk. NA erre kíváncsi vagyok.
-Jólvan Marci örülök hogy ennyire jól kijöttök egymással. De mi lenne ha ezt később közölnéd az osztállyal?-mosolygott rá az ofő. Szóval a vicces gyerek Marci. Aha na már majdnem kész az osztály. 11-ből már tudok kettőt + magamat. Hurrá. Észrevettem hogy a lépcsős srácpont mögöttem ül. Na jó. Ez most valami tréfa akart lenni? Bah. És kicsöngettek.Na végre. Az ofő kiment szünetre majd elkezdődött a nyüzsi. Épp a zenelejátszómat babráltam amikor észrevettem hogy valaki áll a padomnál. Fenéztem.És mit látnak szemeim a lépcsős srác. Na, akkor lássuk. Barna haj ami egyenes volt és a szemébe lógott. egyszerű fehér póló, farmer, deszkás cipő. És egy nagyon szép mosoly.
-Hali-mosolygott rám. Ennek kajak egy fogkrém reklámba lenne a helye.
-Szia- néztem rá egy pillanatra.
-Roli vagyok. te pedig..?
-Elz- válaszoltam egyszerűen. 
-Örvendek. Tegnap nagyon morcinak tűntél a lépcsőn-mosolygott. Morci? Hát ez honnan jött? Jézusom.
-Fáradt voltam, akkor érkeztem.-most őt tényleg ez ennyire érdekli?  Mielőtt válaszolhatott volna egy lány jött oda. Elég vidám volt. Színes fölső és egy hatalmas  mosoly az arcán. Hát ő tényleg örült valaminek. Azt pontosan nem tom minek.
-Sziasztok, Kitti vagyok. ti pedig Roli és Elz-Na ezt most pontosan honnan a fenéből tudja? Elég furán nézhettünk rá mivel a lány elröhögte magát.-Nyugi nem nyomoztalak le titeket, csak kaptam mailt az osztálynévsorról és a közösségin utána néztem kik lesznek az osztálytársaim.- mosolygott még mindig. Jah így már értettük. Amúgy nem vész csaj. Vicces mennyi energiája van. Roli ráült a padjára és ott ücsörgött a szünet további részében. Az osztályon körbenézve láttam hogy egy srác a telefonját bújja végig fel se nézett belőle ha valaki szólt hozzá. Meg volt még egy lány vörös hajjal aki tökegyenes háttal lapozott egy magazint. Hát azt pontosan nem tudom hogy neki ez így kényelmes-e de nekem a nézése is fájdalmat okozott. Egy másik srác egy ötszáz oldalas könyvet olvasott a padján ülve. Ő ebbe feledkezett bele. Meg volt két srác aki a tévét bambulta. Azt pontosan nem tudtam mit néznek én még életemben nem láttam. A többiek egymással beszélgettek ismerkedtek. Talán egy jó fej osztályba csöppentem vagy kitudja. Egy biztos, becsengettek.
FOLYT:KÖV

Első rész

Augusztus 31, Vasárnap

Költözés.Mivel az új sulim a fővárosban található, ezért kollégiumba kell mennem szeptembertől. Ez eddig oké is lenne, ha ismernék bárkit is az új sulimból. 
-Na nem baj, nem esünk pánikba Elz. Ez egy buli lesz.Fogd fel úgy!!- Jézusom magamban beszélek. Na mivel koleszba kell mennem, ezért már ma elkezdtünk összepakolni anyával a legfontosabb holmikat.Ha rajtam múlna a deszkámmal és a gitárommal+a naplómmal mennék fel Pestre. De mivel anya is itt van ezért nem csak ezekkel vágok bele a gimibe. 
-Szeretnéd vinni a kutyádat is?- mutatta fel anya a plüsskutyámat amit még kis koromban kaptam.
-Igen. Tedd a zöld bőröndbe.-utasítottam. Persze hogy viszem magammal. Ez meg milyen kérdés? Tizenegy órára elkészültünk a csomagolással. Öt bőrönd lett tele. Ha valaki ezt látná azt hinné hogy kilakoltattak anyuék. Pedig nem. Csak holnaptól a nagyvárosban fogok tanulni.És az király lesz. Azt hiszem.
Tegnap este érkezett a csomag a suliból. Tele mindenféle iskolai holmival. Házirend, térkép a suliról (?), és a tornafelszerelés. Természetesen egység melegítő, fehér fekete színben. A pólón és a nadrágon is a suli neve és logója.  Erkel Ferenc Művészeti Tagozatos Gimnázium. Ide fogok én járni szeptembertől.. Húú még nem nagyon gondoltam bele, a Szeptember mindjárt itt van. Pontosabban holnap már megkezdődik számomra a gimnázium. OMG.
Kimentünk a pályaudvarra és váruk a vonatunkat. Anyáék elkísértek, mert tutira vették hogy nem fogom megtalálni egyedül a kollégiumot. Sőt szerintük az állomáson eltűnnék. Jó érzés amikor az ember szülei bíznak a lányuk képességeiben.
A vonat befutott az állomásra. Apától elköszöntem, ő nem jön velünk. Hosszan megöleltem majd felszálltam a vonatra. Ledobtam a cuccaimat és az ablakhoz mentem.
- Vigyázz magadra a nagyvárosban. Mutasd meg nekik mit tudsz!- Kiabált fel apu. Én csak elmosolyodtam és bólintottam egyet.A vonat elindult én pedig intettem apunak. Egyre messzebb kerültünk az állomásról míg nem teljesen elhagytuk. Levágtam magam az ülésre anyával szembe.Nem volt kedvem csevegni. Bedugtam a fülhallgatót a fülembe és max hangerőre tettem a zenét. Négy óra múlva megállt a vonat. Hát megérkeztünk. Felkaptam a cuccokat és leszálltunk. Anya egy taxit intett le mondván ő hamarabb odatalál mint mi tömegközlekedéssel. A taxis segített bepakolni majd megkérdezte hová lesz a fuvar.
-Erkel Ferenc Művészeti Tagozatos Gimnázium-suttogtam alig hallhatóan.
-Egy művész lánnyal van dolgom?- mosolygott rám. Hát ne voltam valami beszédes kedvemben, ezért bedugtam a zenelejátszómat és kibámultam az ablakon.A szemem sarkából láttam, hogy anya megrázza a fejét. 25 perc alatt megérkeztünk. Kiszálltunk, kivettem a csomagokat míg anya kifizette a taxist. A gördeszkámmal a kezemben néztem a sulira. Hát itt volnák. Az új sulim.
-Megyek megkérdezem merre van a kollégium.-mondta anya aztán ott hagyott a suli előtt. Na szép. Most mit csináljak egyedül? Leültem a lépcsőre a bőröndökkel, és vártam.
- Hát te mit csinálsz itt egyedül?- hallatszott mögülem egy hang. Megfordultam és megláttam egy srácot aki rám mosolygott. Wow. Valami furcsát éreztem, de nem törődtem vele.
-Ülök- válaszoltam közömbösen. A srác felröhögött, majd elment. hát ennyit erről. Párperc múlva anya jött vissza. Kezében egy kulccsal és egy térképpel(??) . Mi van itt mindenhez térképet adnak?
Megkerestük a koleszt és a szobámat. Amikor benyitottunk egy üres szobát találtunk. Két ágyal. Áá szóval lesz egy szobatársam. Hurrá!. Ledobtam a táskám és lehuppantam az ablak melletti ágyra. Na ha már elsőként én vagyok itt akkor én választok ágyat. Anya körbenézett a szobában. Megállapította hogy elég jó állapotban van a szoba. Na ja. Még szép mivel egy elit gimibe jöttem. Ez a létszámban is meglátszik. Tizenegy fő. Kicsit fura mivel általánosban harmincan voltunk. Na mindegy csak megszokom. Anya elkezdett kipakolni.Mivel mindig szóltam hogy, "azt ne oda, máshová gondoltam" vagy "ne azt ne vedd ki". Így hamar megunta, és mondta hogy inkább rám hagyja a pakolást. Anya elköszönt mivel ment vissza a vonata. Elköszöntem tőle, majd anya megjegyezte hogy vigyázzak magamra, ne mászkáljak egyedül sehova, főleg ne éjszaka. Hosszas monológ után de végül is elindult. Amikor lekísértem és beszállt a taxiba, akkor döbbentem rá,hogy mostantól egyedül vagyok. Áááá!! Felsiettem a szobába és elkezdtem a pakolást. Éppen egy Green Day posztert raktam a falra amikor egy lány nyitott be a szobába.Pár másodpercig furán néztem rá majd leesett hogy ő lesz a szobatársam. Gyorsan besietett és ledobta a cuccait a padlóra.
-Szia, Elz vagyok- ugrottam le az ágyról. A lány kicsit megszeppent de hamar feloldódott és elmosolyodott.
-Hali és Léna vagyok.Szereted a Green Dayt?-nézett a falra amin már öt poszter volt fenn.
-Aha. kedvencem. És te szereted?- kérdeztem tőle. A lány megrázta a fejét. Óóó. Francba.
-Nem a kedvencem, de azért van pár jó számuk.-túrt a hajába. Na, hála égnek. Folytattam a pakolászást és ő is elkezdte. Közben tök jól eldumáltunk. Jó fej csajszi. Kora este elkészültünk mindennel. Elég jól berendezkedtünk. Léna része is elég jó lett. Tele fotókkal (Fantasztikus tájképek ) Egy csomó fotó kellék meg ilyenek. Na most kezdek el izgulni hogy mi lesz holnap.
Folyt.köv...

Bevezető

A 14 éves Elz belevág az életbe. Júniusban jelentkezik egy művészeti gimibe, ahova sikeresen felveszik. Elz egy kivételes tehetség. Már az általános iskolában felfedezik,hogy van tehetsége az íráshoz. Most azt hinnétek ezek alapján hogy egy pedáns, jó kislány. Pedig nem. Elz egy laza lány,aki tisztában vele tehetségével de ez nem változtatja meg a személyiségét.Próbálja háttérbe szorítani  ezt az énjét és minél kevesebb embernek a tudtára adni .Ugyanúgy gördeszkázik, lóg a haverokkal, hülyül. Elz nem az a sarokban szenvedő lány. A gimiben sem lesz másképp. Hamar a figyelem középpontjában találja majd magát. De vajon lesz e olyan aki előhozza az igazi Elzát? HA követed a történetet megtudhatod.