48. rész

Belevetettük magunkat a készülődésbe. A ruháink megvoltak, a szék tábláján várakoztak. Már csak a kinézetünkön kellett javítanunk. Haj, szolid smink. Kitti közben átjött hozzánk, hogy segítsünk neki a haját megcsinálni. Így hárman készültünk. Körülbelül mintha egy esküvőre mentünk volna. Amikor már mindenki haja a kellő képen göndör, vagy éppen egyenes lett, felvettük az álomruhákat. Belenéztem a tükörbe és elégedett voltam amit láttam.
-Na akkor mindenki készen van?- fordultam a lányokhoz.
-Igen- válaszolta Léna, Kitti pedig bólogatott.
-Akkor induljunk- indultunk meg. A lépcső alján három fiú várakozott. Marci, Tomi és Zsombor. Mindhárom öltönyben. Wow. Amikor leértem a lépcsőn Zsombor odajött és a kezét nyújtotta. Megmarkoltam majd leléptem az utolsó lépcsőfokról is. Zsombor magához húzva megcsókolt, majd szorosan megölelt.
-gyönyörű vagy- suttogta. Pirultan elhúzódtam, majd a többiek felé fordultam. Mindenki mosolygott,majd elindultunk a tornaterembe. 
Beléptünk a bál helyszínére és elállt a lélegzetem. gyönyörűen fel volt díszítve a terem. Lufik, virágok minden mennyiségben. A lelátó felé mentünk, mivel már ott várakoztak a többiek. Leültünk Leviék mellé. Reginát még nem láttam, de már mindannyian nagyon kíváncsiak voltunk, hogy kit sikerült magával hoznia. A tornaterem ajtaja kitárult és mindenki odakapta a fejét. Roli és Daniella lépkedett kézen fogva. Hüm szép páros. Bah. Roli lepasszolta Daniellát és felült mellénk a lelátóra. Mivel Roli és Zsombor nem igazán bírják egymást (ez lehet miattam van) elég messze ültek egymástól. Körbenéztem a termen, hogy ismerősöket keressek. Megpillantottam az egyik sarokban Ádámot, aki nem nagyon vett tudomást senkiről (szokás szerint) és olvasott. Jó ha az ember közösségi életet él. Majd megláttam Reginát és (na itt kicsit lefagytam) ugyanis mellette Máté (!!) jött. 
-Nézzétek- mutattam Regináék felé. A fiúk a mutatott irány felé néztek és ugyanúgy meglepődtek mint én.
-Na kijelenthetjük, hogy ők a legfurább pár a bálon- röhögött Marci. Regina és Máté pont akkor értek oda.
-Szép pár vagytok- köszöntöttem őket. Máté leült a fiúk mellé, Regina pedig a mi lányos társaságunkat választotta az estére. Az igazgató megnyitotta a bált és elkezdődött a zene. Elsőként Lady Gaga- Poker face száma csendült fel, és a tánctért elöntötték a diákok. 
-Na valaki tánc?- fordultam a lányokhoz. Mind a négyen belementek. Csatlakoztunk a többi ugráló diákhoz. Három számot végig ugráltunk majd egy lassú szám következett. Már vissza akartam volna menni, amikor hirtelen egy kéz ragadott meg. Megfordultam és Zsomborral találtam magam szembe. Rámosolyogtam majd elkezdtünk táncolni. a szám végén Zsombor megcsókolt majd kézen fogva elmentünk a büfébe.
-Mit kérsz:?- kérdezte Zsombor amikor sorra kerültünk a büfében.
-Egy sprite-ot köszi- mondtam. Megkaptam az üdítőmet majd visszaindultunk a tornaterembe. Zsombor az igazgatói iroda előtt megállt.
-Apámmal beszélnem kell. Addig menj vissza a terembe. Sietek- Puszilta meg a homlokomat. Egyedül baktattam vissza, majd leültem a többiek mellé. Valamin nagyon röhögtek. Lénával beszélgettem amikor Roli megállt előttem. Kérdőn néztem fel rá.
-Szabad egy táncra?- nyújtotta a kezét. nem tudtam mit válaszolni. Teljesen ledöbbentem. Semmi rossz nincs abban ha táncolok egyet Rolival. Ugye? Megmarkoltam a kezét, majd felhúzott. Leértünk a táncparkettre és pont átváltott a Green Day szám. James Morrison-Broken Strings. Oh szóval lassúzni fogunk. Roli megfogta a derekamat és közelebb húzott magához. Elkezdtünk táncolni.

Mélyen egymás szemébe nézve. Nem tudom mit éreztem akkor abban a pillanatban, de hirtelen még közelebb kerültünk egymáshoz, és akkor Roli megcsókolt. Olyan hirtelen jött, hogy nem tudtam ellenkezni. Olyan volt, mint amikor még együtt jártunk. Abban a percben elfelejtettem Zsombort. De csak egyetlen másodpercig.
-Te szemétláda- hallottam Zsombor hangját. Eltoltam magamtól Rolit. Nem hiszem el. Ilyen nincs. Zsombor arcán düh és csalódottság látszódott egyszerre. Dühös volt Rolira, benne pedig csalódott. Hirtelen a könnyeim kezdtek el potyogni. Én Zsombort szeretem. nem veszíthetem el őt. 
-Zsombor ne haragudj. Nem tudom mi ütött belém- mentegetőztem de Zsombor nem figyelt rám. Roli elé állt és egy hatalmasat húzott be neki. Roli az ütéstől a földre került. A többiek mind körénk álltak. Tomi és Levi felállították Rolit és elvitték. Zsomborban még mindig tombolt a düh.
-Zsombor kérlek beszéljük meg-szipogtam, kétségbeesve.
-Mit? Hogy megcsalsz? Van valami magyarázatod? Mert akkor hallgatlak- nézett mélyen a szemembe. 
-Van mindenre van csak ne itt- fordultam körbe. A fél suli ott állt. Zsombor bólintott, majd kimentünk az udvarra. Zsombor felült a színpadra én meg vele szemben álltam meg. Az idő hideg volt, én pedig majdnem megfagytam.  De akkor ez volt a legkisebb bajom. 
-Nem tudom mit történt. Hibáztam. Tudom. És nem akarok mentegetőzni. Ami megtörtént megtörtént. De egy valamire rájöttem- kezdtem bele. Zsombor csak nézett nem szólt semmit.- Hogy Roli a múltam. Szerettem régen, de ez mára megváltozott. Nem kezdeném, újra vele. Mert az az idő már elmúlt. Már nem ő kell nekem. Zsombor- léptem oda hozzá és megfogtam a kezét, és a szemébe néztem.- amikor beléptél az életembe, minden megváltozott. Boldog vagyok veled és mindennél jobban szeretlek. Belehalnék ha elveszítenélek. Kérlek bocsáss meg. Szeretlek.
-Én is szeretlek- és megcsókolt. Nem úgy mint szokott. Ez sokkal több volt. Rengeteg érzéssel és vággyal. Amikor elengedett szorosan magához húzott.
-Nem tudok nélküled élni- suttogta a fülembe. Most tudatosult bennem, amit eddig nem tudtam. Roli már nem jelent nekem semmit. Zsombor az aki miatt bármit megtennék. Aki a legfontosabb az életemben. Nélküle nem lenne egész az életem. 
-Megbocsátasz?- kérdeztem.
-Meg. Nem rád haragszom. Rád nem tudok.- és sokadszorra megcsókolt. Már nemvolt kedvünk visszamenni a bálra. Zsombor a zakóját a vállamra terítette és úgy mentünk át a koleszba. Felmentünk Zsombor szobájába. Leültem az ágyára Zsombor pedig elővette a fényképezőjét. Csináltunk vagy száz fényképet, majd bekapcsoltunk egy filmet. Az ágyon, Zsombor mellkasán éreztem, hogy ott a helyem. Nincs semmi és senki aki közénk tudna állni. 
FOLYT-KÖV...