53. rész

November 15, Szombat

Az első próbálkozásunk mint együttes. Mint bandatag nem sokat tudnék mesélni. Vagyis de. De az vicces lenne. Nagy vonalakban úgy jellemezném, hogy mi próbálkozunk. Lelkesedés megvan. Hangok is, meg a tudás is. De az összkép fenomenális. Életemben nem nevettem ennyit. Már komolyan a könnyeim potyogtak. Na akkor az elejétől.
Reggel jött egy SMS-em Tomitól, hogy ma próba, már csak helyszín kell. Aha. Jó. Az úgy oké, hogy ma próbálunk, de helyszín még nincs. Nem baj majd kiülünk a főtérre. Lol. Elkészültem majd átmentem Zsomborhoz, hogy beszámoljak neki a történésekről. Elég lazán kezelte ezt a Rolival egy bandában dolgot. Örült, hogy örülök. Támogatott, meg minden. Mondta, hogy segít próbatermet keresni. Így ő lett a menedzserünk. A fiúk örültek, hogy valaki olyan állt rá a témára, mint Zsombor aki tudja, hogy kit kell hívni, mit kell keresni. So sok a kapcsolata és ismerőse. A kolesz társalgójában gyűltünk egy órakor össze. Zsomborral utolsónak értünk oda.  többiek már javában beszéltek. Ben és Levi a csocsó asztal rángatta. Ők játéknak nevezték, én inkább "tegyük tönkre, és szedjük szét" variációra tippeltem. Kitti és Léna a kanapén ücsörögtek és a fiúkat nézték, néha bele beleszóltak a témába. Marci valamin iszonyatosan nevetett, a telefont kis híján kidobta a kezéből. 
-Szasztok-intett felénk Tomi. Tettünk pár lépést majd köszöntünk mindenkinek. Én levágódtam a lányok mellé a kanapéra, Zsombor pedig a fejleményeket ismertette a fiúkkal. 
-Úú és lehetne egyen ruhátok- csillant fel Kitti szeme. Mi mind furcsán néztünk rá, majd elsőnek Marci reagált.
-Hello Kitty megint túlzásokba esel. Minek egyen ruha? Ez nem egy munkahely- röhögte ki a barátnőjét. Amúgy a Hello kitty Marci jóvoltából Kitti beceneve lett. 
-Ez nem is olyan rossz ötlet-gondolkozott Tomi.-Nem egy komplett egyenruha, de mondjuk egy póló az együttes logójával az jó lenne.-firtatta az ötletet. belegondoltunk és ez nem is volt olyan rossz ötlet. Mindenkinek tetszett. 
-Mondjuk egy fekete póló nem is lenne rossz-ötleteltek még mindig.
-Ha kérhetném mint egyedüli lánytag, kérnék egy ujjatlan változatot- közöltem a kérésemet. a fiúk felnevettek és beleegyeztek. Egy óra múlva már meg is volt a hely ahol a pólókat csináltatjuk. Zsombor elintézte. Egész jól kijön az osztálytársaimmal. Jó egy kivételével. Roli. De ők próbálják elkerülni egymást. Még mindig a társalgóban bandáztunk amikor Zsombor hirtelen felállt és a telefonján nyomkodott gyorsan valamit. Majd megszólalt.
-Meg van a próbaterem!-kiáltott fel. Mindenki tapsolni és éljenezni kezdett, hogy végre elkezdhetjük a próbákat.
-Hol van?- kérdezte Tomi, mert az oké, hogy megvan csak többet még nem nagyon tudtunk. 
-Itt az utcában. Egy raktár kiadó. Oda mehetünk. nem kell fizetnünk sem, mivel apám egyik jó barátjáé és használhatjuk amíg el nem adják.-ismertette a helyzetet Zsombor. Az előbbinél hangosabb ujjongásban törtünk ki. Mikor mindenki kiörűlte magát, felpakoltuk a hangszereket Zsombor furgonjára (jó ha van egy )és indultunk is. Én Zsomborral a kocsiban, a többiek gyalog. Az út durván 2 perc volt. Felhajtottunk a feljáróra, majd bevártuk a többieket. Addig Zsombor megszerezte a kulcsokat, és elkezdtünk bepakolni. Amikor sikerült mindent a helyére tenni (sokan voltunk, hamar végeztünk) elkezdtük a próbát. Pontosabban szerettük volna. Mivel akadt nézőnk. (Zsombor, Kitti, Marci, Léna, Ben) elég nagy hangzavar volt. Én beálltam az egyik mikrofon elé (ont középre, hurrá) Megfogtam a gitáromat, és átlendítettem a hevedert a vállamon. A többiek is elhelyezkedtek. Mellém Roli szintén gitárral mikrofon elé. A dobok mögé Levi került. A szólógitárhoz pedig Tomi. Eddig még nem is volt probléma. 
-Na és akkor mit játszunk?-fordultam a fiúkhoz. Mert ezt még nem beszéltük meg. Jó lehet ezt kellett volna először, de már mindegy. Mindenki mély gondolkozásba kezdett, majd egyszerre körülbelül harminc dalcím záporozott felém. A széken ülő nézek csak röhögtek, én meg fogtam a fejem. Jézusom mibe mentem én bele. Velük zenélni, amikor még azt sem tudjuk milyen zenéket játszunk? Sikeres banda leszünk. Öt perc múlva már én is röhögtem. Ez már vicces volt. Amikor végre megállapodtunk egy dalnál, valaki mondott egy másikat ami szerinte jobb lenne. Akkor fele fele arányban döntöttünk. Sehogy sem akart ez összejönni. Röhögtünk, jól szórakoztunk. 
-Kérhetnék egy dalt?- lóbálta a kezét Kitti, amikor épp kiabáltunk, hogy melyik dal jobb. Egyszerre néztünk Kitti felé.
-Mit?-kérdezte Roli.
-Green day-Holiday-válaszolta. Mi csak bólintottunk egyet. És elkezdtük. Na csak sikerült egy dalt eljátszanunk. Nem is voltunk olyan rosszak. Rolival felosztottuk a versszakokat. Elég jó volt mit ne mondjak. Mondjuk Levi néha kicsit beleélte magát a dobolásba és Tomi is néha bele feledkezett a gitározásba. A szám végén mindenki aki jelen volt tapsolt.
Na jók vagyunk. Lejátszottunk még egy két Green day számot, majd este hat órakor visszaindultunk a koleszba. Jó kis szombatunk volt. Hazának még nagyban röhögtünk, megvitattuk a dolgokat. Zsomborral még beszélgettünk egy órát a szobánkba, majd elment. Hát ez volt az első zenekari próbánk.
FOLYT.KÖV...