33.rész

Október 4, Szombat

Tudtam, hogy nem kell megnéznek az a hülye filmet. Éjszaka fél egy van, Léna sehol, szerintem majd csak reggel jön. Király. Egyedül vagyok egy sötét szobában és félek. Ajj, nem hiszem el. Előkotortam a telefonomat és tárcsáztam Zsombort. Reménykedtem, hogy még nem alszik. Három csörgés után felvette.
-Tudtam, hogy hívni fogsz- szólt bele.
-Aha. Jó. Többet nem nézek veled filmet-mondtam erélyesen. A vonal másik végén Zsombor nevetett fel.-Ez csöppet sem vicces. Egyedül vagyok és félek!-motyogtam. Néma csönd. Semmi válasz. Na itt kicsit megijedtem. Az ajtón kopogást hallottam. Na most csak reménykedjünk, hogy nem egy szellem jött értem. Felkapcsoltam a villanyt (jobb a világosság), és kinyitottam az ajtót. Zsombor volt.
-Na még mindig félsz?-húzta mosolyra a száját és bejeb jött. Mivel nem beszéltünk a csókról semmit, így nem tudtam, hogy most hogyan állunk. De hamar érthetővé vált. Zsombor magához húzott és megcsókolt. Sokkal intenzíven, több érzelemmel mint az elsőnél. Teljesen más volt, mint amikor Roli csókolt meg. Zsombor csókjába valahogy az egész testem beleremegett. Kicsit eltolt magától, és a homlokát az enyémnek támasztotta, és mosolygott. Visszamosolyogtam. Pár percig így voltunk, majd leültünk az ágyamra és beszélgettünk. 
-Hajnali négy-nézett rá az órájára. 
-Mennyi??- nem hittem el. Zsombor tudta, ha elmegy akkor nem fogok aludni, mivel félni fogok. Ennyire ismerne? Hát, lehet. 
-El fér melletted egy vendég?- mosolygott rám szemtelenül szép mosollyal. Magához húzott és a mellkasára 
döntöttem a fejem. Tudtam, hogy ma már nem fognak elkapni a szellemek, mivel volt aki megvédett. Hihi. Elaludtunk. Arra ébredtem, hogy valaki bejön, elég nagy zajjal.
-Áááúú- üvöltött fel- Felemeltem a fejem és láttam, hogy Léna jött meg. Nem törődtem vele tovább, visszaaludtam. 
reggel, mikor kinyitottam a szemem, megbizonyosodtam arról, hogy nem csak álmodtam, azt hogy Zsombor itt fekszik mellettem. A keze a derekamon pihent és ahogy felemeltem a fejem láttam, hogy már ébren van. 
-Jó reggelt- köszönt és egy puszit nyomott a homlokomra. 
-Neked is- csókoltam meg. Feltápászkodtunk, és ránéztem Léna ágyára. Ruhástól, ahogy volt az ágyon feküdt. Teljesen kiütötte magát.
-Szerintem, hagyjuk, hogy kialudja a másnaposságát-tanácsolta Zsombor. Bólogattam, majd gyorsan kimentem a fürdőbe, hogy elkészüljek.
Zsombor elmentünk az állatkertbe. Úgy ujjongtam mint egy ötéves. Imádok állatkertbe járni. A Pestibe még nem voltam, úgyhogy örültem. Amikor megérkeztünk, előtört belőlem a kisgyerek és mindenfelé (összevissza) rángattam Zsombort, aki elég jól tűrte a rohamomat. Megnéztük az állatokat. Kicsodálkoztam magam a zsiráfokon. Még az állatsimogatót is megtaláltuk. Természetesen rögtön bementem. Egy két kis kecskét meg is nyúztam, Zsombor meg elképesztő fényképeket készített. 
-Na most idemenjünk be- húzott a hüllő ház felé.
-A-a. Én oda be nem megyek- ráztam a fejem.
-Na, gyere. Én kíváncsi vagyok a hüllőkre-unszolt.
-Menj csak én kint megvárlak.
-Nem, nem. Bejössz.- akaratoskodott.
-Pff. Jó.-azzal elindultunk. Abban a pillanatban elengedtem Zsombor kezét, és elkezdtem futni. Csak is előre néztem. Amikor végre a végére értem, megfordultam. Zsombor megdermedve állt ugyanott ahol hagytam. Pár másodpercet töprengett, majd elröhögte magát és elindult. Szerencsére hamar végignézte a csúfságokat és jött is. Természetesen nincs állatkert vattacukor nélkül, így kifelé kaptam egy hatalmasat. A haza utat végig nevettük. Megnéztük a képeket. Nagyon jó képeket készített. Ami természetes, mivel fotográfiára jár. Amikor visszaértünk a koleszba, szétváltunk. Egy ráérős csók az ajtóban majd elment. Nagyon boldog voltam. Nagyon jól éreztem magam. A szobába lépve, megláttam Lénát, aki az ágyon feküdt. Sejtettem. Enyhén macskajajos. Beszámoltam Lénának a fejleményekről, hogy miről maradt le. Majd utána én is meghallgattam az "eszméletlen buli" sztorijait. Enyhén illuminált állapotban lévő tizenévesek. Aha ezt jól tettem hogy kihagytam. Bekapcsoltam a gépem és felléptem fb-re. Zsombor töltött fel képeket, amiken be is jelölt. Az album címe: "csodálatos nap ♥"  Átnéztem a képeket (le is mentettem a gépemre) belájkolgattam, majd elolvastam a kommenteket is. Négy fénykép volt amint ketten voltunk. Egyiken a háttérben a zsiráfok. Volt egy kép amin egy kis kecskét nyúztam halálra, meg ehhez hasonlók. Kikapcsoltam a gépem majd Lénával megnéztünk egy vígjátékot. Nagyon jól eltöltöttük az időt. Hát ilyen volt a szombat. Egyszerűen felejthetetlen. 
FOLYT.KÖV...