Nézettség

2013. június 13., csütörtök

37. rész

Október 26, vasárnap

Végre sokáig aludhattam, és a saját ágyamban, itthon. Fél tizenegykor keltem fel. Úgy emlékeztem Zsombor mellettem aludt, de nem volt ott amikor felkeltem. Komótosan letrappoltam a lépcsőről. Anya a konyhába reggelit készített, apa meg Zsombor a tv-t bámulta.
-Jó reggelt- köszöntem, és odamentem Zsomborhoz, hogy adjak egy puszit neki. Alap, hogy a szülők előtt, nem smároljuk le egymást.
-Mit néztek?- ültem le a kanapéra. 
-A tegnapi meccs ismétlése- mondta apu. Aha. Így persze hogy értem. Nem nem értem. Mindegy. Kábé négy percig néztem a meccset majd meguntam és átmentem anyuhoz segíteni. Vajas piritós és kakaó. Mind régen.Apáékat sikerült elráncigálni a tv elől, hogy legalább reggelizzünk. Nehezen ment, de sikerült. Itt van egy hét szünet és fogalmam sincs mit csináljunk. Azért nem maradhatunk egész álló héten a szobámban. Az azért unalmas lenne. De mit tudnánk itthon, ebbe a kisvárosba csinálni? Ezen még gondolkodnom kell. 
-Zsombor, nem lennél kíváncsi a kis Elzára?- szólalt meg hirtelen anyu. Én kiejtettem a piritóst a kezemből. MIii? csak azt ne!!
-Neem!- válaszoltam Zsombor helyett. Lehet kicsit erélyesen de nem baj. A lényeg, hogy Zsombor ne lássa a házi videókat.
-De, nagyon kíváncsi vagyok milyen volt Elz kiskorában- vigyorgott Zsombor. Miért büntetsz Istenem? Ajj.
-rendben, akkor elő is kotorom. Rengeteg van a padláson. Elz szeretett szerepelni- állt fel anya az asztaltól, én meg egyre lejjebb csúsztam a széken és éreztem, hogy ég a fejem. Zsombor persze észrevette, és nem hagyhatta ki a szívatást.
-Szép a színed, hol jártál?- gúnyolódott. Remek napunk lesz. Akkor kezdődjék Elz megaláztatása a barátja előtt. Mindig remek program. Sajnos sehogy sem tudtam megakadályozni a videó nézést. Pedig mindent megpróbáltam. De Zsombor csak azért is megakarta nézni. Hurrá.
-Akkor kezdjük- ült le apu a kanapéra egy tál popcornal. Anyu elindította az első felvételt. Amikor megláttam a tenyerembe temettem a arcom. Nem hiszem el. Pont az első osztályos karácsonyi bemutatónkat kellet megtalálnia. Én alakítottam az egyik királyt. Aha, gyönyörűen néztem ki. 
-Elz ez te vagy?- nézett nagyot Zsombor,amikor Boldizsárként előre lépek és elkezdek szavalni. Nem éppen a cuki kisgyerek jutna eszembe magamról. És következett a második videó. Nee! Akkor inkább az előző. HELP! A felvételen már nagyobb vagyok. Kilenc éves. Akkor kaptam meg az első gördeszkámat aputól. Természetesen egy iszonyatosat borultam. És ha ez nem elég fogszabályzó, kettőbe font haj, rózsaszín bukó és könyök és térdvédők. Majd jöttek az énekes videók. Zsombor a videók alatt végig  a kezemet fogta és néha felnevetett, vagy megkérdezte, hogy hogyan vehettem fel ilyen ruhákat. Igen akkoriban volt egy kis baj az ízlésemmel. Amikor vége lett a kínos videónézésnek, amit én egyáltalán nem élveztem, gondoltam ha ezek után nem szakít velem, akkor már semmi miatt. Fél három felé kiszabadultunk otthonról és elmentünk egy közeli pizzázóba. Régen naponta megfordultam ezen a helyen a volt barátaimmal. Igen a volt barátaimmal. Még nem mondtam semmit eddig róluk. Nyolcadikig mindenkivel nagyon jóban voltam, de amint kiderült hogy felvettek egy magánsuliba a fővárosba, máshogy néztek rám. Sznobnak és beképzelt majomnak tartottak. Akkor meg is szakítottam velük a kapcsolatot. Nem is hallottam felőlük semmit. Volt egy fiú, Viktor akibe szerelmes voltam. De sosem mondtam ezt el senkinek még az akkori legjobb barátnőmnek sem, akit Anettnak hívtak. Meg ott volt Blanka és Szabina is. Fhú elkalandoztam. Meg is jött a pizza. 
-Mond csak Elz, a régi barátaiddal mi történt? Sosem beszélsz róluk?- tapintott a lényegre Zsombor.
-Hát, amikor megtudták, hogy Pesten fogok tovább tanulni valahogy szétváltunk. Ennyi- zártam rövidre.
-Értem- harapott bele a pizzájába.- Szeretlek- mondta hirtelen és odahajolt hozzám és megcsókolt. 
-Miért bámulnak annál az asztalnál?- szólalt meg Zsombor már egy kis idő után.
-Mi?- fordultam hátra. És akkor megláttam a volt barátaimat. Mind egy asztalnál ültek és engem néztek.Anett,Blanka,Szabina és Viktor. Rég nem láttam őket. Teljesen megváltoztak. Blanka aki eddig visszafogottan öltözködött, nem sminkelt. Most úgy nézett ki mintha egy sminkes láda megerőszakolta. A ruhái pedig a legújabb divat szerint. Szabina is így nézett ki. Anett volt az aki nem változott. Csak a haja egy kicsit.hosszabb lett. Viktor pedig.. hát ő olyan Viktoros volt.
-Ők a régi barátaim- fordultam vissza.
-Nem köszönsz nekik?- kérdezte.
-Nem.- vontam meg a vállam.
-Aha. amúgy ide tartanak- hirtelen megfordult a fejembe, hogy elmegyek, vagy úgy csinálok mintha nem ismerném őket. De az nem az én stílusom. 
FOLYT.KÖV.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése