Tizenharmadik rész

Szeptember 17, Szerda

Tegnap délután elmentem az énekkarra. Juci néni nagyon örült hogy elmentem. Összesen tízen voltunk. Bánatomra Daniella is közöttük volt. Remek. Szerencsére nem egy százéves dalt fogunk előadni. Már csak az kéne. Adele-Rolling in the deep-et fogjuk előadni. Elég jól összeraktuk. Én kezdem és zárom a dalt. Mivel a fiúk is előadnak valamit (a tanárnő nem árulta el, pedig nagyon győzködtük) ők nem vesznek részt a mi előadásunkban. Ének után gyorsan megírtam a magyar házi dogát, mert nem mertem megkockáztatni hogy nem, mivel akkor még jobban elásom magam Harócsnál. Roli átjött estefelé(Léna különös módon nem volt ott) ő nem nagyon törte magát. Lekoppintott egy fogalmazást a netről. Hát nem tudom. Inkább nem mondtam neki semmit.Kilenc körül elment, de mondta hogy holnapra meglepetése van. 
Reggel a tükörben észrevettem hogy egy hatalmas pattanás nőt az orromra. Szitkozódtam pár percig, majd egy féltubus korrektort rányomtam. Ez valahogy eltüntette. Mivel az idő még mindig jó, nem nagyon kell gondolkodnom mit veszek fel. Zöld topp, csőfarmer és a fehér convers. A hajamat meg csak lazán felkötöttem. Roli szokás szerint az ajtóban állt. Ez már hozzátartozik a reggelekhez. A sulirádióban valami hörgés ment. Fogalmam sincs mi. Életemben még hasonlót sem hallottam. A zene nem tartott sokáig mivel valaki rárontott a sulirádiósokra hogy azonnal kapcsolják ki. Ennek mondjuk örültem. Az osztályban különös meglepetés várt minket. Semmi kiabálás semmi zene, mindenki a helyén ült és valamit nagyon írtak. Nem tudtam mi ez az egész. Elég furcsa volt. Aztán bevillant hogy ma kell beadni az R&J dogát. Mivel nekem kész volt nem kellett gyorsan lemásolnom senkiről. Egyszer csak Léna és Tomi lépett be a terembe. Elég jó kedvük volt. Nagyon az az érzésem támadt, hogy valamiről nagyon lemaradtam. De majd Léna csak elmondja. Vagy nem ? Különösen szeretjük a szerdát. Nem elég hogy a legnehezebb órák vannak, de még ráadásul hét óránk van. Törin röpdolgozatot íratott fejtő. Gyorsan megcsináltam az enyémet majd próbáltam segíteni mindenkinek. Összességében szerintem jók lesznek. A többi óra valahogy eltelt. Nem sokan törődtek azzal hogy szinte az összes tanár beígért következő órára egy dolgozatot. Ebédszünetben aztán visszatért az élet az osztályba. Mindenki azt csinálta amit általában szokott. Amúgy a suliban a pénteki sulibuli volt a téma. Mindenki azzal törődött hogy ki kivel megy. Egyszer csak Daniella csapata lépett be a terembe. Roliék valami sorozatot néztek Máté telefonján így ők nem vették észre őket amíg oda nem ment Daniella hozzájuk. Mivel erre kíváncsi voltam még is mit csinálnak itt. Figyeltem. 
-Roli, kivel mész pénteken a buliba?-nyávogta. Fhúú ez a csaj sosem adja fel? Úgy látszik nem.
-Valószínűleg a barátnőmmel.-nézet fel egy pillanatra Roli. Daniella kicsit furcsán nézte majd felröhögött.
-Ja, el is felejtettem. Mivel nem láttam sehol hogy kapcsolatban vagy így nem gondoltam volna. na mindegy.-csavargatta a haját. Azt hittem Roli nem fog válaszolni így amikor megszólalt kicsit meglepődtem.
-Veled ellentétben nem a közösségin fogom élni az életem. A magánéletem nem tartozik senkire sem-ezzel be is fejezte a csevegést Daniellával. Így  Daniella kénytelen volt elmenni. Hát így járt. Amúgy pedig Rolival egy percig sem gondolkoztunk azon hogy a kapcsolatunkat mindenhova kitegyük. Nem vagyunk olyanok. Különben is nem is használom sokat a közösségi oldalakat. A nap további részében nem történt semmi érdekes. Ha csak nem számít érdekesnek hogy Léna ismét kapott Tomitól csokit. Ennek még utána kell járnom. 
FOLYT.KÖV