Huszonkettedik rész

Szeptember 26, Péntek

Nagyon zsúfolt hetünk volt. Jó formán levegőt venni sem volt időnk. Minden órán gigantikus dolgozatok és felelések. Harócs elküldte az író szakra készített dolgozatomat egy versenyre, aminek nem nagyon örültem. Nem szeretem amikor elküldik vagy bármit is kezdenének vele. Nem szeretem ezt az írós oldalamat. Próbálom eltitkolni a világ elől.Rolinak sem beszélek erről soha. Amúgy a mai nap már szerencsére jól telt (az eleje legalább is). Mindenki örült a pénteknek, tervezgették az esti programokat. Mint mindig most is dupla angollal kezdtünk. Az utóbbi időben, elég jól belejöttem ebbe az angol nyelv dologba. De lehet ennek az az oka, hogy nagyobb energiát fektetek a tanulásba. Mr. Selfrid a mai dupla órára film nézést tervezett. Ezt már egy hete megvolt beszélve, így nem lepődtünk meg amikor bekapcsolta a filmet. Mivel egy angol történelmi film volt, ráadásul angolul, nem nagyon törtem magam, hogy nézem. helyette odaültem Roli mellé és ráhajtottam a fejem a padra. Elővette az mp3-át hogy akkor legalább valamit hallgassunk, ha már a filmet nem tudja nézni. A fél fülhallgatót megkapva, folytattam eddigi tevékenységemet. Vagyis aludtam. Szerencse Roli a hasonló zenéket preferálja így Green day-t hallgattunk egész dupla órán. Mivel Mr. Selfild nem akarta megszakítani a filmet, így a dupla órát egybetartotta, és előbb elmehettünk. Mikor végre vég lett, elég nagy hangzavarba vonultunk át a termünkbe. A halk folyosón eléggé hallatszott az egy két vicces beszólás és hangos vihorászás.
-Kilencedik cé. Mit keresnek maguk a tanóra alatt a folyosón?- kérdezte szúrós szemmel az ig. helyettes. Jah ige. Az igazgató helyettes. pár szó róla. Elég öreg hapsi, nincs soha jó kedve és elég szigorú (ha már az igazgató nem az) nem sokan szeretik. 
-A dupla angolt egybe tartotta a tanár úr, így előbb eljöhettünk- válaszolta Regina. Az ig. helyettes bólintott majd utunkra engedett. Az osztályon eluralkodott a káosz. Mindenki kiabált, zene üvöltött a telefonokból.  A nap a szokásos menetében folytatódott. Harócs kiakadt az osztályra mert senki nem tanult. Khömm.. kivétel aki igen. Szabó Píí ( mi már csak így hívjuk) brutál nehéz feladatokat adott fel, amit csak Ádám tudott megcsinálni. Bah. Majd következett az ofő óra. A szokásos jó hangulat helyett egy nagyon unalmas óra volt. Adminisztrációval foglalkoztunk egész órán, mivel valakik nem adtak meg pár adatott vagy éppen poénosnak tartották hogy a születés helyére azt írták, hogy: Városi kórház, taxi, útszéle. Aha az utóbbi három Marci, Levi és Ben volt. Ők ezt poénra vették, az ofő nem igazán értette a humorukat. Amikor végre végeztünk a hétre a sulival átvonultunk a kolesz nappalijába. Általában ott szoktunk péntekenként bandázni. Mindenki beszélt, szórakozott. Én Rolival voltam elfoglalva. Na értitek. Amikor hirtelen kikapta a telefont a zsebéből és megnézte az sms-t. Roli arca eltorzult majd felkiáltott:
-A büdös francbaaaa!!!-kiáltotta majd felugrott és elfutott. Aki a társaságunkban volt mind kérdőn nézték az eseményeket. én sem értettem pontosan hogy mi történt, így utána futottam. Rolit a szobánkban találtam. Az ágyamon ült és elég eltorzult arcot vágott. Tudtam, hogy valami történt. Betettem az ajtót majd leguggoltam el, és megfogtam a kezét. Roli rám nézett és egy könnycsepp gördült le az arcán. Nagyon megijedtem a látványától.
-Mi történt?-kérdezte elég aggódó hangon. Roli vett egy nagy levegőt majd megcsókolt. 
-A szüleim autó balesetet szenvedtek.- amint kimondta, azonnal potyogni kezdtek a könnyeim. Nem akartam hinni a fülemnek. Átöleltem Rolit és úgy sírtunk, nem is tudom mennyi ideig. Amikor elég idő telt el, újra megszólalt.
-Mindketten meghaltak.- suttogta. Nem tudtam mit mondani. Mit mondhattam volna? Hogy semmi baj? Vagy hogy minden rendben lesz? Rettentő nagy baj van ,és nem,  nem lesz semmi rendben. Írtam egy sms-t Lénának, hogy ha lehet ma aludjon Tomiék szobájában. Annyit írt, hogy rendben. Tudta hogy valami nagy baj történt. És óriási piros pont amiért senki nem jött kérdezősködni. Idővel ők is megtudják. Életemben nem éreztem olyan rosszul magam, mint amikor ránéztem Rolira. Iszonyat fájt, hogy ilyen történt vele. 
FOLYT.KÖV.